80347. lajstromszámú szabadalom • Galvanikus primérelem állandó elektrolyttal

elektrolyt felszíne között 3—4 cin-nyi ma­gasságkülönbséget hagyunk. Világos, hogy a likacsos fedőréteg alkal­mazása dacára bizonyos fokú elpárolgás megy végbe, úgy hogy a vizet pótolni kell, aminek azonban nem kell gyakrabban, mint havonként történnie, amire megfelelő beren dezést alkalmazhatunk. Végül megjegyezzük, hogy bizonyos fokig meg nem változó eIektrolyt<>t a fen­titől eltérő galvanikus kombinációval is elérhetünk. így pl. már ajánlották a lég­köri oxygérmel, mint depolarizáló szerrel kapcsolatban bizonyos gázok, pl. hydrogén, kénessav, szénoxyd, szénhydrogének, stb. alkalmazását. Továbbá a cinkklór-kombi­náció tudvalévőleg szintén bizonyos fokig állandó elektrolytet ad. Azonban a talál­mány tárgya ezen galvanikus láncoktól elvileg eltér. Az említett elemek, vagyis gázelemek mindenkor a gázok hozzáveze­tésére külön berendezést igényelnek, míg a találmány szerinti elem magától dol­gozik. A találmány tárgya az utóbb említett elemekei szemben még abban tér el, hogy a fém, mely negatív sarkelektróda gya­nánt szolgál, az árainfejlődés közben az elekt rolyt ben oldhatatlan hydroxyddá vál­tozik, mely felgyülemlik és esetleg meg­felelő kezelés után valamely célra haszno­sítható. Szabadálm i igények: 1. Galvanikus primérelem, mely áll egy elektropozitiv, a légköri oxygén fel­használ ásával önm űködően d epolarizáló, likacsos sarkelektródából, amelynek a levegővel érintkező felületén a légdepo­larizációt előidéző, illetve közvetítő anyag fekszik, továbbá elektronegativ fém elektródából és alkálifém vagy annnóniumsó-oldatából, mint elektro­lytből, amidőn is az elktródafém és az elektrolytsó egymáshoz képest úgy van megválasztva, hogy a só savgyöke a fémmel oldható sót képez, amelyből az eleketrolytsó pozitív gyökének oldható hydroxydja a fénihydroxydot lecsapja, azon célból, hogy egyrészről állandó összetételű elektrolitra tegyünk szert, másrészről pedig a fémet az elektrolyt­ban oldhatatlan hydroxyddá változtas­suk, hogy ezen alakjában könnyen le­gyen regenerálható, illetve gazdaságilag értékesíthető. 2. Az 1. alatt igényelt galvánelem meg­oldási alakja, amelyet az jellemez, hogy a légdepolarizált végző sarkelektróda likacsossága és ezen elektróda felszíne és az elektrolyt felszíne közötti magas­ságkülönbség úgy van megszabva, hogy a depolarizáló elektróda felszínén al­kalmazott, a légdepolarizációt közvetítő anyag, úgy a likacsos elektródával és az ebben felszívódott elektrolyttal, mint a légköri levegővel jól érintkezik. 3. Az 1. alatt igényelt galvánikus primér­elem megoldási alakja, melyet az jelle­mez, hogy az elektrolyt alkálisóból áll. melyhez kálium- vagy nátriumhydro­xyd vagy nátriumkarbonát van ke­verve. 4. Az 1. alatt igényelt galvánikus primér­elem megoldási alakja, melyet az jelle­mez, hogy az elektrolyt ammóniákkal vagy ammónimnkarbonáttal kevert anunónimusóból áll. 5. Az 1. alatt igényelt galvánikus primér­elem megoldási alakja, melyet az jelle­mez, hogy az elektronegativ fémelek­tróda cinkből, vasból, ónból vagy alu­míniumból, az elektrolyt pedig kálium vagy nátriumsóból áll, melyhez káliuiri­vagy nátriumhydroxyd vagy nátrium­karbonát van keverve. 6. Az 1. alatt igényelt galvánikus primér­elem megoldási alakja, melyet az jelle­mez, hogy az elektronegativ fémelek­tróda vasból, ónból vagy ólomból és az elektrolyt ammóniumsóból áll, melyhez célszerűen ammóniák vagv ammónium­karbonát van keverve. 7. Az 1. és 5. alatt igényelt galvánikus pri­mérelem megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy az elektronegativ fém­elektróda cinkből, az elektrolyt pedig konyhasóoldatból áll, amelyhez kálium-

Next

/
Thumbnails
Contents