80343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés melegátvivő csőrendszereknek folyadékból lerakódő tisztátalanságoktól való megtisztítására

vábbá attól, hogy nagyobb vízvezetéknyomás áll-e rendelkezésire stb. A folyadékáram sebességének fokozását a találmány értelmében továbbá azáltal is elérhetjük, hogy különböző csőrendszerekhez. tartozó szivattyúkat időszakosan egyetlen rendszerre kapcsolunk, vagy hogy időnként vezetékellenállásokat kapcsolunk ki és ezáltal a szivattyúk teljesítőképességét, illetve fordulatszámát fokozzuk. Ezen utóbbi eljárás különösen centrifugális szivattyúknál előnyösen alkalmazható. A találmány tárgyát a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük, ahol az 1. ábrán fáradt gőzzel üzemben tartott előmelegítő, a 2. ábrán több szivattyúval kapcsolatban álló két fáradt gőzzel működtetett előmelegítő és a 3. ábrán szivattyúval és gőzkazánnal összeköttetésben álló füstgázelőmelegítő vagy economiser van feltüntetve. Az 1. ábrán feltüntetett előmelegítő az (a) hőátvívő csövekből áll, melyek két (b) és (c) csőfenékbe vannak behengerelve ós a (d) köpennyel együtt üreges teret képeznek, amelybe a fáradt gőz az (e) csőtoldaton át lép be, míg a gőz le nem csapódott része a levegővel és a kondenzátummal együtt az (f) esőtoldaton át távozik. A gőz ebben az esetben a csöveket kívülről áramolja körül. A víz vagy egyéb folyadék, mely a (g) esőtoldaton át több áramban szintén megosztott (h, hl, h2) vízkamrába lép, a kívülről fűtött (a) csöveken áramlik keresztül. A víznek normális üzemben egyenletes elosztása az (i) tolókák beállítása által szabályozható. A víz tehát három párhuzamos áramban lép a (h) kamrába, az (a) csöveken átáramlik és az előmelegítőt vagy egvéb csőrendszert a (k) csőtoldaton át ismét elhagyja. Ezen normális üzem közben a csövekben szenny rakódik le, melyet a találmány értelmében az üzem megszakítása nélkül azáltal távolítunk el, hogy pl. két (i) tolókát zárjuk ós ezáltal az egész vízmennyiséget arra kényszerítjük, hogy a harmadik tolókán és a (h) kamrán iramoljék át, ami által a víz számára az összes csőkeresztmetszetnek csak. egy harmadrésze áll nyitva. Még ha a folyadékot szállító berendezés teljesítménye a fokozott ellenállás következtében némiképen csökken is, mindazonáltal a víz vagy egyéb folyadék áramlási sebessége annnyira növekszik, hogy a (h) kamrához tartozó csövekből a bennük lerakódott tisztátalanságok kiöblíttetnek. Az öblítés különösen könnyen megy végbe akkor, ha azt gyakrabban megismételjük és nem várunk addig, amíg a lerakódások szilárd masszává sülnek öszsze. Azáltal, hogy az (i) tolókákat felváltva nyitjuk és zárjuk, az egyes csőcsoportokat egymás után öblíthetjük anélkül, hogy mechanikai tisztításra vagy az üzem megszakítására volna szükség. A 2. ábrán az (i, 11, 12) szivattyúk (dugattyús, sugár- vagy centrifugálszivatytyúk) a közös (m) nyomóvezetékre dolgoznak, melyhez két (n, nl) hűtő- vagy előmelegítőrendiszer van csatlakoztatva. Ezen rendszerekből a bennük előmelegített víz pl. az (o, ol) kazánokba áramlik, míg kondenzátorok esetében ezek meleg kondenzvize a kazánok helyett hűtőtornyokba szivattyúzható. Ha a normális üzemben csak az (1) szivattyú dolgozik, akkor az (n, nl) berendezések öblítésénél az (11, 12) szivattyúkat is működésbe hozhatjuk, sőt esetleg felváltva az (n) és (nl) rendszereket le is kapcsolhatjuk, ami által csaknem hatszorosan fokozott vízsebességet élhetünk el, oly célból, hogy a, csőrendszereket alerakódott iszaptól stb. megtisztítsuk. A 3. ábrán feltüntetett esetben az (I) szivattyú a (p) füstgázmelegítőre vagy economiserre dolgozik, melynek vizét a (q) kazánban hasznosítjuk. Ismeretes, hogy éppen füst gázmelegítőkön könvnyen iszapréteg rakódik le, mely lassanként kővé keményedik meg, ha nem gondoskodunk idejekorán a csövek tisztító-