80339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence cink nyerésére, cinktartalmú anyagokból desztiláció útján

\ — 2 — közöljük, úgy hogy a kemence felfűtése céljából az aknában elégetett tüzelőanyag füstgázai teljesen vagy legalább is legnagyobb részt kihajttattak akkorára, amikor a desztilláeió kezdetét veszi. A cinkgőzök káros felhígítása ily módon elkerül tetik. Az eljárás tehát lényegében abban áll, hogy a desztilláló aknát kokszszal megtöltjük. a koksztöltést nyomás alatt be fúvott levegővel legnagyobbrészt elégetve, a kemencét magas hőmérsékletre hevítjük. Erre a levegőbei úvást megszüntetve az aknát a cinktartalmú anyaggal töltjük meg. Az aknában maradt még el nem égett szén az oxid alakban jelenlévő cinket színeinkké redukálja, mire a színeink átdesztilláltatik a szedőbe. Az eljárás egy tovább tökéletesített Foganatosít ási módjánál a desztillálás alatt is csekély mennyiségű levegőt fúvatunk az aknába, hogy abban némi túlnyomást létesítsünk; ezáltal az áramlást létrehozzuk, és oxigénnek és szénsavnak fellépését meggátoljuk. A gőzállapotú cink ugyanis levegőben és szénsavban azonnal cinkoxiddá ég el. Az eljárást tehát lígy kell szabályoznunk - fölös mennyiségű szén alkalmazásával — hogy csak szénmonoxid jöjjön létre. A desztilláeió befejezésével a kemencét megtisztítjuk, azután újra megtöltjük az aknát tüzelő anyaggal, melyet nyomás alatt befúvott levegővel elégetünk és az eljárást úgy, ahogy fent le van írva, megismételjük, azután a szedőben összegyűlt folyékony cinket leboesátjuk. : A 'desztilláeió maradékait a legközelebbi töltésbe adagoljuk, vagy mint cinkoxidot használjuk fel. A találmány felöleli az eljárás foganatosítására szolgálo aknakemencét is, mely a csatolt rajzon egy példaképen i foganatosítási alakjában van bemutatva. É rajzon az 1. ábra a kemence függélyes hosszmetszete a. 2. ábra A— B vonala szerint; a 2. ábra a kemence felülnézete; a 3. és 4. ábra • függélyes keresztmetszete a 2. ábra C—D, illetve E--F vonalá szerint. Az akna egy alsó hengeres (a) részből, egy felfelé konikusan kiszélesedő (b) részből és egy ehhez csatlakozó szélesebb hengeres (c) részből áll. Az alsó (a) részen akii oldalt (d) légbefúvónyílások vannak kiképezve. A kónikus (b) részben történik az ércek és oxidok redukálása. Itt a gázsebesség a bővebb keresztmetszetnek megfelelően csökken, ezáltal elkerüljük azt is, hogy finomabb kokszrészecskék átkerülhessenek a szedőbe. (e) töltőnyílás, melyet a töltés befejezésé után bezárunk és egyébként mindég zárva tartunk. A (c) akna felső részéből ágazik ki a szedőhöz— kondenzátorhoz — vezető (f) átszálló csatorna. A (g) szedő — kondenzációs — tér az (f) átszálló csatorna alatt Van elrendezve; a gőzök útjába a kondenzációs térbe való terelésük céljából egy, ezen térig lenyúló, függélyes (h) falnyelv van beépítve, (j) lebocsátó csatorna a folyékony cink részére. A nem kondenzált gőzök, valamint az égési gázok elvezetésére az (i) kivezető csatorna szolgál, mely mintegy az (f) á.tszállócsatorna magasságában fekszik, a tg) kondenzációs térrel kapcsolatos és benne egy (k) zárótolattyú van beépítve. Az (i) kivezetőesatorna az (1) ülepítőkamrával kapcsolatos, mely az (in) kürtő segélyével már a külső levegővel áll összeköttetésben. A (p) csövek az akna pórusain és hasitékain kiáramló cinkgőzöket és gázokat az (1) ülepítőkamrába szívják be, ahol azok oxidáltatnak. Az oxid a kamrában leülepszik, vagy az (m) kürtő által egy —- a rajzon fel nem tüntetett — szűrőberendezéshez szivatik fel. A (p) cső tehát egyrészt megakadályozza a munkahelyiség levegőjének megmérgezését, másrészt csökkenti a cinkveszteségeket. A (k) tolattyú a fel fűtés periódusa alatt