80324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzben zománcozott műtárgyaknak fotokemigrafiai úton való előállítására

az első kettő, azonban az előállított tárnyak műértéke nagyon csekély, mivel a vésés finomabb részletei sem az öntésnél, sem a saojtolásnál nem hozhatók ki tökéletesen. . Mind az öt eljárásnak azonban az a nagy közös hátránya van, hogy a rajz pl. ienvkép vagy olajfestmény félárnyalatáit a vésés és a kézzel végzett hajlítási munka természetéből kifolyólag nem lehet ki" hozni, úgy, hogy ezen eljárások kizárólag kontúrrajzzal bíró műtárgyak előállítására alkalmasak, mimellett a legfinomabb vésésnél is a vésőszerszám a felület anyagát a kivésett vonal két peremén kis mértékben duzzasztja és torlasztja, tehát a fémfelület nem marad pontos sík lap és az egyenlőtlenségek lecsiszol ássál sem távolíthatók el teljesen és a zománc beégetése után a különböző fénytörés következtében feltűnően láthatóvá válnak. A jelen találmány tárgyát képező eljá-. rás segélyével az ismert eljárások összes hátrányait kiküszöböljük, a legfinomabb félárnyalatú rajzot vagy festményt mutató, tűzben zománcozott fémtárgyat állít" hatunk elő, melynek művészi értéke az ismert eljárások segélyével előállított műtárgyakat messze túlhaladja, mimellett az előállítás költségei lényegesebben alacsonyabbak. A találmány értelmében a rajzot a fémfelüléten nem véséssel, hanem l'otokémigrafiai úton maratással állítjuk elő. Pl. rajzról vagy olajfestményről kisebbített vagy kívánt esetben nagyobbított lépték íí fényképfelvételt készítünk, a negatívot az előzetesen fényérzékennyé tett fémfelületre rámásoljuk, az így kapott fény" másolatot savellentállóvá tesszük és a fém anyagának megfelelő marató folyadékkal pl. vaskloriddal vagy salétromsavval kezeljük. A maratás befejeztével az épen maradt felületekről a savellentálló bevonatot eltávolítjuk, a kimart mélyedéseket poralakú zom án c fest ékekkel kitöltjük és a samotte-kályhában beégetjük. Ha a zománcfestékeket a rajz vonalas részeibe akarjuk beégetni, úgy a negatívról diapozitívot készítünk és azt másoljuk a fémfelületre. Adott esetben a fémfelületre való közvetlen másolás helyett a lenyomatot közvetett úton is átvihetjük a fémfelületre, pl. fényérzékeny zselatinpapír, maratásra alkalmas pigmentpapír vagy hasonló se" gélyével. A mélynyomástechnikában és a einkográfiában alkalmazott fotokémigrafiai eljárásnak tíízzománcműtárgyak előállításánál való alkalmazása egyáltalában nem kézenfekvő, mivel a fotokémigrafiai eljárást a bevezetésben ismertetett eljárásoknál tűzzömáncinűtárgyak tömeges előállítására nem lehet alkalmazni, mivel a fotokémigrafiai eljárásnál a maratás alatt a leggondosabb kezelés mellett is úgynevezett alámsratások keletkeznek, mint az a mellékelt rajz 1. ábráján nagyított lépték" ben látható. A sav ugyanis a fém anyagát az épen maradt élek mentén alámarja, úgy, hogy a megmaradó részek fecskefark alakú keresztmetszetet mutatnak. Nyilvánvaló, hogy az ilymódon előállított alakmást sem . galvanoplasztikai nyomatok készítésére, sem öntvényekhez vagy síi j toláshoz nem lehet használni, mivel a fééskefarkalakú élek a kész negatív, illetve öntvény eltávolításakor letöredeznének, illetve a lenyomat élei deformálódnának. Az alámaratás, melyet a fotokómigrafia. többi ágazataiban is kimondott hátránynak tekintettek és annak a legkülönbözőbb eszközökkel és eljárásokkal való kiküszöbölését kísérelték meg, a .jelen talál mány tárgyát képező eljárásban a legnagyobb előnnyel alkalmazható, mint azt az 1. ábra kapcsán részletesen ismertetjük. Az (1) fémlapnak savellentállóvá tett felületei (2)-vel vannak jelölve. A maratás következtében az épen megmaradó élek mentén a (4) alámaratások keletkeznek, azaz végeredményben a (2) felületek alatt a fémlemez keresztmetszete fecskefarkalakot mutat. A savelentálló bevonat eltávolítása után