80238. lajstromszámú szabadalom • Mótoreke

— 2 — mazva; az ezeu kerék és a két kormánykerék között a szántás végén fen maradó földsáv az ekevasak által megforgatható, anélkül, hogy a mellette fekvő barázdák megbolygattatnának, mivel az ekevasak megfelelő beállításánál a már létrehozott barázdák, melyeket a hajtókerék ezen utolsó munkamenetnél beföd, újból utánli ázhatok. A csatolt rajzok 1. ábráján a találmány szerint szerkesztett motoros eke oldalnézete, a 2. ábrán annak felülnézete van feltüntetve. A többi ábrák részleteket mutatnak és pedig a 3. ábra az előre- és hátramenet számára való váltóhajtás. A 4. ábra a szíjitárcsával bíró tengelykapcsolást mutatja, a motoros ekének helybenálló hajtógép gyanánt való felhasználására. Az 5. ábra az ekekiemelőkészüiék részben metszett nézete. A 6. ábra a támasztókerekek kormányzó-és állítókészülékének függélyes keresztmetszete. A kocsi a (b) íokeretből áll, melynek mellső részén az . (a) hajtókerék van ágyazva; utóbbira kapaszkodók vannak csavarva. Az (a) hajtókerék igen íszéles, miáltal minden csúszás kiküszöbölésével a biztos haladást hozza létre; a keret hátsó részén a két (c, cl) támasztó- és kormánykerék van ágyazva. A kocsit a reá szerelt, (dl) lendkerékkel ellátott (d) benzinmotor hajtja, melynek hajtóerejét az (n, i, o, p) fogaskerekek az (a) hajtókerékbe szerelt (q) fogaskoszorúra viszik át. Az (o) fogaskerék egy később leírandó készülékkel van ellátva, mely a motornak helybenálló erőgép gyanánt való felhasználását teszi lehetővé. A kocsi kormányzása a két (c, cl) kormánykerék beállítása segélyével történik és pedig az (m) támaszon ágyazott (e) kézi kormánykerék segélyével. A (c, cl) kerekeknek az (f) kéziemeltyű segélyével függélyes irányban való beállítása által a keret a motor ós a kormánykerekek között a keretre erősített szántóberendezéssel együtt emelhető, úgy hogy utóbbi a talaj fölött áll, amit a szántóföld végein minden egyes meghúzott barázda után a könynyű megfordulás céljából meg kell tenni. Egy második (g) emeltyű a mótorkapcsolás be- és kiiktatására szolgál, miáltal a menetre vagy megállásra való beállítást végezzük. Egy harmadik (k) emeltyű segélyével a váltóhajtóművet hozzuk működésbe, melyhez az (i) kerék tartozik. Ez a váltóhajtás lehetővé teszi az ekének igen kis területen való megfordulását. A szántóberendezós példaképen három (rl, r2, r3) ekevasból áll, melyek az (sl, s2, s3) eketartókon vagy gerendelyeken eltol -hatóan vannak megerősítve. A gerendelyek az üreges (t) eketengelyen megszorítás útján vannak megerősítve, mely tengely hordesapágyakba forgathatóan van behelyezve. Ilymódon a gerendelyek minden irányban beállíthatók, úgy hogy a barázdahátak szélessége könnyen változtathatók. A (t) eketengellyel a (v) csapágyban forgatható (u) csavarorsó van ösiszekötve, mely (w) kézikerekének forgatása által az összes eketestek hajlásszögének beállítását teszi lehetővé, miáltal az eketestek mély járata változtatható. A leszerelhető eketestek helyett szükség esetén boronafogak, tárcsák, rögtörők és hasonlók könnyen beállíthatóan alkalmazhatók. Az összes emeltyűk és állítókerekek az 1. ülésről működtethetők. Az előre- és visszamenet számára való váltóhajtás (3. ábra) a mótortengelyen eltol hatóan felékelt (n) hajtófogaskerókből áll, mely a (k) emeltyű segélyével emeltyű-és kapcsolórúdáttétel útján beállítható és az előremenetnél közvetlenül az (i) fogaskerékbe kapaszkodik. Ha az (n) fogaskereket akként toljuk el, hogy a közbenső (y) fogaskerékbe kapaszkodik és az (i) fogaskereket a (z) fogaskerék közvetítésével hajtja, akkor visszafelé menetre van beállítva és pedig egyidejűleg csökkentett sebességgel. Az (a) készülék, mely a motornak helybenálló hájtógép gyanánt valq