80235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás röntgensugarak előállítására

víil a talál mán j' tárgyát tevő eljárásnak még más kiviteli lehetőségei is vannak. Ezeknek közös jellemző sajátsága, hogy a rezgési kör a tulajdonképeni kisülési folyamatnak csak vezérlésére szolgál, úgy hogy a röntgencső attól aránylag kevés energiát von el. A találmány tárgyát tevő eljárás egy további foganatosítás! módjához a mellé kelt rajz 1. ábráján feltüntetett berendezés szolgál. Ez az ábra Lilienfeld-féle csövet tüntet fel. A cső gyújitótérében, vagyis a (H) hevítő transzformátor által táplált (Gr) izzólámpa és a lyukasztott (K) katóda furata között végbemenő kisülést rezgési kör akképen tartja fenn, hogy az (L2) önindukciócséve végei az izzólámpához és a lyukasztott katódához vannak kapcsolva, míg az (Ll) cséve segélyével a cséve végeinek indukcióhatás útján nagyobb frekvenciával rezgő elektromotoros erőt kölesönzünk. A lyukasztott (K) katóda az (A) antikatóda közé állandó értékű vagy műszaki célokra szolgáló váltakozó áram frekvenciájával lüktetésszerűen változó feszültség van iktatva, amelyet (TR) transzformátor szolgáltat. Minthogy Röntgenkisülés a Lilienfeld-féle csőben tudvalevőleg csak akkor mehet végbe, ha egyidejűleg gyújtókfeülés áll fenn, ennélfogva a gyújtórészek rezgési folyamata a röntgenkisüilésre is átvivődik, miáltal a találmány szerinti előnyöket érjük el. A fentiekben ismertetett berendezésnek módosított kiviteli alakját a 2. ábra mutatja. Ezen berendezésnél nem külön táplált rezgési kör szolgáltatja a rezgési folyamatot a Lilienfeld-féle cső gyújtórésze számára, hanem a gyújtórész maga van küldőcső gyanánt kiképezve. Ezen célból a (G) izzólámpa és a lyukasztott (K) katóda között (N) rácselektróda van elrendezve. A kapcsolás olyan lehet, mint bármely más ismeretes küldőcsőnél. A 2. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál olyan kapcsolás van alkalmazva, amelynél az (N) rácselektróda indukciós kapcsolatban áll a rezgési körrel. (TZ) az a transzformátor, amely ez esetben a (TR) röntgen-transzformátor fázisával megegyező fázissal tartandó üzemben és amely a gyújrókört táplálja, mimellett az egyrészt az (L2) önindukciócsévén át a (G) izzólámpával, másrészt azonban közvetlenül a lyukasztott (K) katódával áll összeköttetésben. Az (1/2) önindukciócséve a (C) kapacitás révén rezgési körré van kiegészítve és az (Ll) önindukciócsévével van kapcsolva, amely a (G) izzólámpa és (N) rácselektróda között rezgő feszültséget tart fenn, miáltal önmagában véve ismeretes módon rezgések keletkezését eredményezi. A találmány tárgyát tevő eljárásnak foganatosítására szolgáló berendezés egy harmadik kiviteli alakja a 3. ábrán van feltüntetve. Ezen berendezésnél a (K) helyen keletkező katódsugár fokozatos gyorsulást nyer. A fcatódsugarat gyorsító mező ugyanis a (B) ellenző segélyével akképen van két részre osztva, hogy a katódsugár (K) és (B) között az első kisebb fokú gyorsulást kapja., azután pedig (B) és (A) között a végleges teljes sebességre gyorsul. (K) és (B) között a (Pl) és (P2) terelő lemezek vannak elrendezve, amelyek között nagyfrekvenciájú elektromotoros erőt tar tunk fenn. Ezáltal elérjük, hogy azon esetben, amidőn a (Pl) és (P2) lemezek között bizonyos feszültségkülönbségek vannak, a katódsugár pályájából kitér ós a (B) ellenzőbe ütközik, míg más időpontokban a ka tódsugár a (B) nyúláson át szabadon kilép és az (A) antikatódához jut. Ilymódon a gyújtófaltnak fokozottabb frekvenciával való lüktető terhelése, tehát a röntgensugárzásnak a találmány értelmében való kiváltása következik be. Természetes, hogy a katódsugár gyorsítása nemcsak az említett (K, B) és (B, A) szakaszban, hanem három vagy még több ilyen szakaszban történhet. Továbá a (Pl, P2) lemezek között rezgő elektrosztatikus mező helyett elektromágneses mező " is alkalmazható egyszerű módon olyképen, hogy a csövet oly cséve közelében vagy két oly cséve között rendezzük el, amelyeken nagyobb ) frekvenciájú áram folyik keresztül. Ez