80232. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű erőgépekhez
jednek végig és a szélektől a közép felé egymáshoz fokozatosan közelednek; menetmagasságuk úgy van megállapítva, hogy a legnagyobb kölcsönös léctávolság pont ja és a legkisebb kölcsönös léctávolság pontja között a dob kerületének körülbelül 5í része Ar agy még nagyobb része fekszik, mire a vezetőgörbék rövid (fl) átmeneti darabjai útján a vezetőlécek a dob széleihez térnek vissza és ily módon önmagukban zárt vezetőgörbéket alkotnak. Az ezeken a vezetőgörbéken felfekvő (a) gördülőtest, amely kettős kúp vagy valamely alkalmas forgási test alakjában van kiképezve, az általa kifejtett nyomás útján a (d) gördülőtest forgatását eszközli, minthogy az (f) vezetőlécek hajtása folytán a kerület irányában oly összetevő erő keletkezik, amely forgást idéz elő. Ez az erő az (a) gördülőtest nyomása folytán mindaddig fellép, amíg a vezetőgörbék hajlásúkat megtartják, tehát a (d) gördülőtest körülforgásának % vagy még nagyobb része alatt. A veztőgörbék (fl) átmeneti darabja közben, midőn a görbék hajlása változik, a nyomást kifejtő gördülőtestet előnyösen felemeljük és pedig pl. a (hl, h, i) szögemelőinű, valamint a (g) munkatengelyen elrendezett alaktárcsa, fogasív vagy efféle segélyével, amely a (hl, h) szögemelőt kilendíti és ezáltal az (i) csatlórfid útján az (a) gördülőtestet felemeli, úgy hogy az a vezetőgörbékkel valói kapcsolódásból az (fl) átmeneti darabnak alatta való elhaladása közben kioldatik. Az (a) gördülőtest alakja a kívánt eredmény elérése végett sokféleképpen módosítható, de természetesen a vezetőgörbék hajtása ehhez az alakhoz hozzáalkalmazandó. A 4. ábrán pld. kifelé lejtő felületekkel ellátott gördülőtest kiviteli alakja látható, amelynél a (d) gördülőtest vezetőgörbéi szintén belülről kifelé terjednek, mert a nyomást gyakorló gördülőtest belső oldalukon fekszik fel. A hajtóműnek erőgéppel való kapcsolatát az 5. ábra mutatja. Amint itt látható, a nyomást kifejtő (a) gördülőtest az (u) erőgép munkadugattyújárlak (vl hajtórúdjával van összekötve, a hajtandó gén pedig, pld. a (q) kompresszor a (g) munkatengelyhez van kapcsolva. Az elrendezés különösen előnyös akkor, ha erőgép gyanánt hőlégmótort vagy elégési erőgépet alkalmazunk. Ez esetben az (u) motort a (t) csővezeték útján a kompresszor által az (r) csővezetéken át táplált (s) nyomólégtartállyal kötjük össze, úgy hogy elégési és öblítő levegő gyanánt a termelt nyomólevegő törtrésze alkalmazható. Az (a, d) hajtómű úgy van kiképezve, hogy a (d) gördülőtest egyúttal a lendítő tömeget képezi, ez pedig egy körülforgásnak nem felerésze, hanem több mint W-része alatt hajtatik, úgy hogy sokkal kisebb súlyúra méretezhető, miáltal az erőveszteségek jelentékenyen csökkennek. Ezenkívül a gyorsulási időszaknak egy körül forgás nagyobb részére való kiterjesztése folytán az egyformasági fok magasabb, tehát a munkaütem mögé több öblítés! ütem is iktatható, anélkül, hogy a lendítő tömegeknek túl nagy súlyiíaknak kellenne lenniök. Az 5. ábrán látható elrendezés működési módja a következő: Az (s) nyomólégtartályból égési levegőt bocsátunk a munkahengerbe és egyidejűleg égőanyagot fecskendezünk be vagy vezetünk be szokott módon elgázosító útján. A most bekövetkező munkaütem közben a dugattyú a hajtórúd segélyével nyomást gyakorol az (a) gördülőtestre és ezáltal a (d) gördülőtestet forgásba hozza, miközben a forgást előidéző nyomóerő a körülforgás jelentékeny része alatt működik. Ezzel egyidejűleg a (g) tengelyhez kapcsolt (q) kompresszor is hajtatik, amely az (r) csővezetéken át nyomólevegőt szállít az (s) tartályba. A dugattyú visszatérése és az elégési termékek kihajlása után, miközben egyidejűleg az (a) gördülőtest a (d) gördülőtestről felemeltetik és az (fl) átmeneti lécdaraboknak az áthaladást megengedi, a munkahengerbeu a dugattyú ismét előrehalad, miközben egyidejűleg nyomólevegő jut az (s) tartályból. Ey a nyomólevegő a hengerbe
