80228. lajstromszámú szabadalom • Pótlólagos fékhengerrel bíró légszívófék
— 4 — pótlólagos fékhengert (fékhengercsoportot) egyidejűleg hozza működésbe a (2) normális fékhengerrel (fékhengercsoporttal), mig teljes (gyors) fékezés megindításakor a pótlólagos fékhenger (fékhengercsoport), a kerekek kerületi sebességének csökkenése után, önműködően jön működésen kívüli helyzetébe. Ha, üzemi fékezés megindításakor, csak kis mértékű nyomásnövekedést idézünk elő az (1) fővezetékben, akkor a (7) féktuskóknak a (8) kerék abroncsára gyakorolt nyomása nem éri el a (9) kiegyenlítőemelő elforgatásához szükséges, a (10) rugó feszültségének beszabályozásával megszabott mértéket és így az (5) pótlólagos fékhenger, a fékezés egész időtartama alatt, működésben marad, mert a (12) vezérlőszelep részei ekkor megtartják a rajzon feltüntetett nyugalmi helyzetüket. A leírt szelepelrendezések helyett, a működés módjának megváltoztatása nélkül, csapos vezérmű is alkalmazható, amikor is ennek a célszerűen többjáratú csap gyanánt kiképezett vezérlőszervnek működtetését azonos módon a kiegyenlítő emelő végzi. A jelen vezérlőszelep előnye, a bevezetésben már említett előnyökön kívül, még az is, hogy a meglévő, csupán normális fékhengerekkel ellátott fékberendezéseknek normális és pótlólagos fékhengerekkel bíró fékberendezésekre való átalakítását tetemesen egyszerűbbé és olcsóbbá teszi, mint eddig. Szabadalmi igények: 1. Pótlólagos fékhengerrel és kiegyenlítőemelővel ellátott légszívófék, azáltal jellemezve, hogy — minden egyes fékezés alkalmával — a pótlólagos fékhenger (fékhengercsoport) a normális fékhengerrel (fékhengercsoporttal) egyidejűleg jön működésbe úgy, hogy a pótlólagos fékhenger, bármilyen fajtályú fékezés közben csak akkor nem hatásos, ha ismert módon, felső és alsó kamrájának a kiegyenlítőemelő segélyével egymással való összeköttetése útján működésen kivüli helyzetébe jön. 2. Vezérlőelrendezés az 1. pontban igényelt, pótlólagos fékhengerrel és kiegyenlítőemelővel ellátott légszívófékekhez, azáltal jellemezve, hogy a kiegyenlítőemelő, működtetésekor, csak akkor idézi elő, egy elzárószerv segélyével, a pótlólagos fékhenger felső és alsó kamrájának egymással való öszszeköttetését, ha már, ugyanazon vagy egy második elzárószerv segélyével, a főlégvezeték és a pótlólagos fékhenger közt lévő összeköttetést megszüntette. 3. L^gszívófékekhez való, a 2. pontban igényelt vezérlő-elrendezés faganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a pótlólagos fékhengert (fékhengercsoportot) kiszolgáló (12) vezérlőszelep két elzárószervből (szelepből, csappantyúból vagjr efféléből) van összetéve, melyek közül az egyik (15, 35, 39), mely az (1) főlégvezeték és az (5) pótlólagos fékhenger alsó kamrája közt az összeköttetést nyitja vagy zárja, a (9) kiegyenlítő emelő nyugalmi helyzetében, kényszermozgásúlag nyitva tartatik, ezen emelő elforgatásakor azonban, önműködően elzáródik, míg a második (.16, 36, 40) elzárószerv, mely az (5) pótlólagos fékhenger felső és alsó kamrája közt lévő összeköttetést nyitja vagy zárja, a (9) kiegyenlítőemelő nyugalmi helyzetében önműködően záróhelyzetében marad, ezen emelő elforgatásakor elzáródásának megtörténtével, kényszermozgásúlag megnyílik. 4. A 2. és 3. pontban igényelt vezérlő-el-i rendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy egy, a vezérlőszelep tokjában vezetett (17, 37) rúd, mely a (9) kiegyenlítő emelőnek nyugalmi helyzetéből való minden egyes elforgatásakor ugyanabban az irányban mozgattatik el, a szelepek egyikével (15, 35-tel) egyoldalúan, másikával (16, 36-tal) pedig szintén egyoldalúan és esetleg hézag közbeiktatásával van kapcsolva, mjmellett a rúd és a (42)
