80208. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Ion több (7', 7" ...) alátámasztó lépcső van alkalmazva, melyek segítségével a (7) rostély hátsó vége tetszés szerint különböző magasságokban támasztható alá, úgy, bogy a rostély más-más, a (10, 11) ajtók felé eső lejtő szerint állítható be az éppen használt tüzelőanyag minősége szerint. A .kályha működési módja a következő : A begyújtás a (10) ajtón át a szokásos módon történik. A lángok és a füstgázok eközben az (1) kályhatestbe benyúló ós azt keresztező (5) aknacsövet körülnyalábolják és azt nagy mértékben felhevítik. Erre a (2') fedő által elzárt (5) aknacsövet lassan megtöltjük a tüzelőanyaggal, mely a (7) rostélyon az 1. ábrán jelzett módon a tüzelőajtók felé terül szét. A tüzelőanyag a rostélyon tökéletesen ég el, mert a rostélyhoz már erősen felhevített állapotban ér, miután az izzó (5) aknacsövön át lassan sülyed lefelé. Különösen élénk a tűz a rostélynak a (10, 11) ajtók felé eső részén, mert arrafelé a tiizelőanyagréteg fokozatosan csökken; a rostély hátsó, a (7', 7".. .1 lépcsők valamelyike segítségével a rostély melső részéhez képest magasabb helyzet ben alátámasztott része felett a. tűz kevésbbé élénk ugyan, mert itt a tüzelőanyagréteg aránylag vastagabb, azonban innen az anyag a (7) rostély lejtős elrendezése folytán fokozatosan előre csiíszik, ahol aztán tökéletes elégése befejeződik. A kedvező hőátadást a fűtendő helyiségben biztosítja azon körülmény, hogy az .(1) kályhatest belsejében elrendezett (5) aknacső a lángokat és füstgázokat az (1) kályhatest fala felé tereli és szorítja, mely ennélfogva gyorsan és nagy mórtékben melegedik fel. A rostély tisztítása céljából a (10) és (11) ajtókat nyitjuk; ezáltal a. (13) sáv által képezett nyílás is önműködően szabaddá válik, mert a (11) ajtóval együtt kilengettük a (14) lemezlepot is. Erre a. rostélyt pl. szitóvassal tisztíthatjuk és a salakot a (13) nyiláson át a (12) hamuszekrénybe tolhatjuk. A (7) rostély a zárórostély gyanánt is kiképezhető. A (8) alapzatot a padlóval szemben célszerűen az alapzat karimái közé ágyazott (15) agyagréteg segítségével szigeteljük. A 2. ábrán látható foganatosítás az 1. ábrán látható példától abban különbözik, hogy a tüzelőanyag bevezetésére szolgáló (16) nyílás nem a (2) fej tetején, hanem palástján van elrendezve, az (5) aknacsőnek pedig nemcsak alsó (fi) torkolata, hanem felső (17) töltőnyílása is a kályha belsejében foglal helyet. A 3. ábrán látható példánál az (5) aknaeső tengelye függőleges; az aknacső itt is, mint az előbbi példáknál, az (1) kályhatestre szerelt (2) fejen levelietően van elrendezve, hogy esetleges elégése esetén kicserélhető legyen. A (8) alapzat az (5) aknacsőhöz képest ugyan ki van szélesítve, hogy a tüzelőanyag a rostélyon szétterülhessen, azonban ez a kiszélesítés úgy van kiképezve, hogy a tüzelőanyag főleg a (10, 11) ajtók felé terüljön szét. Az (5) aknacső átmérőjét lehetőleg nagyra választjuk, hogy a lángok és füstgázok az (1) kályhatest fala mentén szorosan áramoljanak. Szabad alm i igények: 1. Kályha, jellemezve az (1) kályhatestben célszerűen ferdén, a rostély fölé lenyúló és a lángok és füstgázok által harántirányban körülnyalábolt, a tüzelőanyagot előhevített állapotban a rostélyra juttató (5) akna cső által. 2. Az 1. igényben védett kályha foganatosítási alakja, jellemezve az (1) kályhatestben a rostély fölé lenyúló (5) aknacsövet. hordó, a kályhatestre rászerelt külön (2) fej által. 3. A 2. igényben védett kályha foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (1) kályhatestben a rostély fölé lenyúló (5) aknacső a kályhatestre szerelt külön (2) fejen kicserélhetően van elrendezve. 4. Az 1. igényben védett kályha foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (1) kályhatestben a rostély fölé lenyúló (5) aknacső olykép van tengelyé-