80166. lajstromszámú szabadalom • Szövőberendezés gazeszöveteknek és hasonlóknak mechanikai úton való előállítására

Megjelent L922. évi december lió 14-én. MAGYAR KIRÁLYI Wfigl SZABADALMI RIRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS « 80166. szám. XIV/b. OSZTÁLY. Szövöberendezés gazeszöveteknek és hasonlóknak mechanikai úton való előállítására. id. tsghörner józsef szövőipari szakiskolai igazgató késmárkon. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 13-ika. üazeszöveteknek azokat a szöveteket nevezik, melyeknél a láncfonalak egymást kölcsönösen áthurkolják, illetve egymás köré sodortatnak olyképen, hogy pl. két egymáshoz tartozó láncfonal közül, melyek egyike az alap- vagy helytálló, másika pedig az úgynevezett forgó láncfonalat képezi, utóbbi felváltva — a felső, illetve alsó szádnyilásban — az álló láncfonalnak majd jobb-, majd baloldalára kerül. Sűrűbb gazeszövetek (molnárgaze- vagy selyemszitaszövetek, gazehimzőszövetek; stb.) előállítására eddig leginkább forgó nyüstberendezést használtak, mely egyrészt közönséges alapnyüstből, másrészt íorgónyiistökből állt. Az alapnyüst szálaiba úgy az alap-, mint a forgó láncfonal be volt húzva, míg a forgónyüstöt egy egész és egy fél nyüst képezte, melynek szálaiba csak a forgó láncfonalat fűzték be. Az ezen forgó nyüstberendezéssel való Szövés nagy hátránya, hogy amikor a forgó láncfonal a szádnyilásba kerül, keresztezett szádnyilás kezdődik és egyrészt az egymást keresztező láncfonalak, másrészt a láncfonalak és nyűstszálak között nagy súrlódás lép fel, mely nagy ellenállóképességű láncfonalak alkalmazását teszi szükségessé. Ezen körülményből kifolyólag oly gyors szövés, mint a sima mechanikai pamut- és lenszövőgépeken, ezen berendezésekkel nem érhető el. A találmány értelmében a fent kifejtett hátrányokat kiküszöböljük és egyszerű eszközökkel lehetővé tesszük,hogy a gazeszöveteket és hasonlókat a sima mechanikai pamutszövőszéknél szokásos gyorsasággal, illetve fordulatszámmal állítsuk elő. A találmány lényege abban áll, hogy az alap- és a forgó láncfonalakat forgathatóan elrendezett, lamellaszerű tárcsák kivágásain fűzzük át, még pedig oly módon, hogy az alapláncfonalak a tárcsák hosszúkás nyílásain, a forgó láncfonalak pedig a tárcsák furatszerű nyílásain mennek keresztül, úgy hogy a tárcsák ideoda forgásánál a tárcsák a viszonylag helytálló alapláncfonalak körül elfordulva, a forgó láncfonalakat magukkal viszik és majd a jobb-, majd a baloldalon az alapláncfonalak köré hurkolják,