80131. lajstromszámú szabadalom • Berendezés harmonikusan ható színösszeállítások gyors mechanikus megállapítására

A tarka színek a három színelmélet szerint 1. Tiszta színek: a) a három első vagy alapszín: vörös, sárga, kék, b) a közöttük fekvő másodszmek: oranzs, zöld, violett, c) a többi végnélkül felosztható közbenső színek, d) a hígított tiszta színek. 2. Homályosított színek: a) fehérrel homályosított mellékszínek, b) feketével homályosított mellékszínek, c) szürkével homályosított mellékszínek, d) hígított, homályosított mellékszíne'k. Harmonikusak a következő színösszeállítások : a) kettesével kettős összhangban, mint ellen- vagy szomszédos színek törvényszerűen megállapított intervallumokkal, b) hármasával vagy többszörösével három-, négy-, öt-, hat- és többszörös összhangban, ha azok egy totalitást adnak, vagy ezen totalitás részei bizonyos törvények szerint jelen vannak, c) ha egy meglevő színhez azonos árnyalatú színek kerülnek, illetve a közöttük levő világossági viszony kellemes fokozatokban oszlik meg. Az a), b), c) pontokban mondottak értelemszerűen teljesen vagy részben tiszta, homályosított, tarka vagy tompa színekre is vonatkoznak. Ennek megfelelően a színskálán az első vagy alapszínek a kör harmadbeosztásában vannak elrendezve, azaz a vörös a 96. számnál, a sárga a 32-nél és a kék 64-nél. A másodszínek, nevezetesen oranzs, zöld és violett pontosan közöttük fekszenek, tehát 16-nál, 48-nál, és 80-nál, miáltal a körnek hat részre való osztása keletkezik. Ezen első és másodszínek közé megfelelő pontos matematikai beosztásban a közbenső színeket iktatjuk. Hogy a mutatóberendezés segélyével egy meghatározott színárnyalathoz harmonikusan illő második, harmadik, negyedik, ötödik stb. színt megállapíthassuk, a mutatón az árnyalatnak az összes ily fajta törvényszerű összeállításánál a kétszeres, háromszoros, négyszeres, ötszörös, hatszoros stb. összhang számára az összetartozó jelzések rendszere van elrendezve, melyek egymás között ugyanazon mathematíkai vonatkozásban állanak, mint a színskálán a színeknek egymástól mért távolságai, így pl. a rajz szerinti mutatóberendezés az (A) tárcsán koncentrikusan forgatható célszerűen átlátszó (B) tárcsából áll, mely lényegében szabályszerű hatágú csillagnak van kiképezve és két egymás fölött fekvő (C, D, E) és (F, G, H) egyoldalú háromszögből van öszetéve. Ebben a hatszögletű csillagban szabályszerű ötágú (I) csillag van elrendezve, melynek csúcsai (K, L, M, N és O-val) vannak jelölve. Az ötágú csillagban az egyik sarkára állított (P) négyzet van elhelyezve, melynek csúcsai (Q, R, S, T-vel) vannak jelölve. A központban a hatágú (V) sugárnyaláb látható, melynek sugarai a hatágú csillag szögeit felezik. A hatszög (C) csúcsa az ötágú csillag (K) csúcsával és a négyzet (Q) csúcsával összeesik. Mihelyt a mutatóberendezés egyik csúcsát a színskála egyik színárnyalatára beállítottuk, a második, illetve második és harmadik, illetve második, harmadik és negyedik stb. csúcs a kiválasztott színárnyalattal, harmonikusan ható színekre két-, három- vagy négyszeres stb. összhangban mutat. Mivel minden egyes színnek meg van a pontos helye a színskálán vagy a színkörön, teljesen mellékes, hogy milyen színtörvényszerű beosztással mutat az ugyanazon ciklikus rendszeren nyugvó mutatóberendezés a harmónia szempontjából összetartozó színekre. A leírt berendezéssel a három-, színelmélet szerint harmonizáló színeket az alábbi példákban megadott módon keressük meg. Megállapítjuk a) a három alapszínt (hármas összhangban), amennyiben a (B) csillag (C) csúcsát (96)-ra (piros) beállítjuk. Ekkor a (D) csúcs (32)-n (sárga), az (E) csúcs (64)-en (kék) áll. Az egyes szakaszok hossza a kör kerii-