80102. lajstromszámú szabadalom • Köszörülő és fenőgép kések és pengék részére

— 2 — Az (a) kengyel és a (b) köztartó rudak által merevített (c) állványban az (e) köszörülőkorong'ok (d) tengelyei szilárdan vannak ágyazva (1. ábra). A (d) tengelyek pl. az (f) csavaranyák útján rögzíttetnek. A nagy fordulatszámmal járó (e) korongok fából, kéregpapírból vagy kerámiái anyagból készült egyszerű bőrbevonat nélküli tárcsák által képeztetnek, melyek re dnrva vagy finom köszöriilőanyag van felvíve. Ez a köszörülőfelüleit a korongok szokásos bőr- vagy textilanyagbevonatát tökéletesen pótolja. Az (e) liajtótengelyek végeire kis (i) hornyolt tárcsák vannak erősítve, melyek az (e! korongokat a (g) zsinórhajtás útján forgásba hozzák. A (g) zsinórok a (h) fogantyúkhoz vannak erősítve. A gép azonban motorikusán is hajtható. A pengetartó a két (e) korong között van elrendezve és az (m) penge tartására kőt (0 pecekkel ellátott (k) hüvelyből és a vezetékben kihúzható (n) fogantyúból áll. A fogantyú vezetékét az (o) csapok vagy karmok képezik. A ík) pengetartón kétoldalt a (p) dörzstár csák vannak megerősítve, melyek a pengetartó hajtására szolgálnak és melyek átmérője az (i) tárcsák átmérőjénél valamivel nagyobb, oly célból, hogy a penge bizonyos nyomással szoríttassék a köszörülőkorongoklioz. A (p) tárcsák a pengetartót a zsinórhajtás mozgásirányának átváltásánál megfordítják, úgy hogy a zsinórhajtásra gyakorolt húzás iránya szerint a két vágóéi közüli vagy a felső, vagy az alsó szoríttatik az (e) korongokhoz. Mihelyt az él odaszorítása bekövetkezett, a (g) zsinórok holtjárással futnak a (p) korongokon. A húzás irányának átváltásánál mindenekelőtt a (p) korongok tovább mozgattatnak mindaddig, míg a pengetartó megfordítása bekövetkezett, mire a már köszörült élekkel szemben fekvő élek köszörülése következik be. A pengék annál erősebben szoríttatnak az (e) korongokhoz, minél nagyobb húzóerőt gyakorolunk a zsinórhajtásra. A gél) használatánál a pengének a pengetartóba való beillesztése után a zsinórhajtást az egyik irányban meghúzzuk. Ezáltal az (e) korongok gyors forgásba hozatnak és a (p) dörzstárcsák a (k) pengetartóval együtt addig mozgattatnak, míg a penge két szemben fekvő éle egy-egy köszörülőkoronghoz szoríttatott. A zsínórimjtás mozgásirányának átváltása után a már köszörűit felületekkel szemben fekvő feiületek köszörülése következik be. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy a penge négy vágóélét újbóli befogás nélkül egyazon munkain enetben köszörülhetjü k. Ugyanazon pengét sorjában különböző szemesésségü köszörül őanyagokkal munkálhatjuk meg, úgy hogy a köszörülőkox'ongok kicserélése sem szükséges. A 3. ábrán látható foganatosítási alaknál az (el) köszörülőkorongok forgó mozgáson kívül harántirányú mozgást is végeznek, ami által a korongok különbózó keménységű helyeinek a köszörülendő felületekre gyakorolt befolyását kiegyenlítjük. A kis szélességű (el) korongok harántirányú mozgását azáltal érjük el, hogy a korongok helytálló tengelyeiként megfelelő emelkedésű (d) csavarorsókat alkalmazunk, melyek mindegyikén egy-egy hosszirányban felhasított (q) hüvely v.-m elrendezve. A (q) hüvelyek az (i) hajtótárcsákkal vannak összekötve és a gép hajtóművének működtetésénél a hajtókorong-okkal együtt forognak. Az (el) korongok a felhasított (q) hüvelyeken csúsztathatóan vannak elrendezve és karomszerű toldataikkal vagy csavaranyaszerű részeikkel a köszöríiilőkorong agyának hosszára a hüvely hasítékán át a (cl) csavarorsók meneteibe fogódznak. Az (el) korongot az (i) tárcsákkal egyiittforgó hasítékos (q) hüvely forgómozgásba hozza, míg a forgó (el) korong harántirányú eltolását a korong karmának a helytálló (d) ösavarorsóval való kapcsolódása hozza létre. Ezen kettős mozgás következtében az (el) korong forgása közben az (m) munkadarab vágóélét végigköszörüli. Ezen foganatosítási alaknál a hajtómű mozgásirányváltoztatásánál a (p) tárcsák