80099. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár
az ajtóra erősített (m) emeltyűvel lazán van összekötve és pedig oly módon, hogy az ajtóemeltyű az (m) emeltyűben könnyen eltolódhatik. Az (1) ajtóemeltyű, fogaskerékszegmensének (k) középpontjában (n) csapszeg segélyével elforgathatóan van a hengertokon lévő (o) toldatban megerősítve. A hengeres (e) vezetőrnd egy (p) hajtó csavarrúgóval van ellátva, mely egyrészt a (d) működődugattyúra másrészt a (h) állítócsavarra támaszkodik. A (h) állítócsavarnak a (g) fedélbe való tetszésszerinti leesavarolása által a (p) csavarrúgó feszülése ismert módon utánállítható. Az állítócsavarra felcsavarolt (g) ellenanya a (h) csavar rögzítését teszi lehetővé. A működő dugattyú a fogasrúd mellett egy (r) vájattal bir, melybe (s) betét van ágyazva. Ezen betét (t) peckei az (u) furatokba benyúlnak és (v) csavarrúgócskákkal vannak ellátva. A betét ellenkező oldala egy lejtősen emelkedő (w) csúszófelülettel bír, mely a működő dugattyú zárómagasságánál a hengertokon alkalmazott (x) állítócsavarba ütközik, miáltal a betét visszanyomatik. E módon az ajtó záródásánál a hajtó csavarrúgó hatása fékezve lesz, úgy hogy a zárómozgás egy bizonyos pályarészen meglassíttatik. A betét legmagasabb (y) pontjának másik oldalán (z) lerézselés van alkalmazva, mely által az (y) pontnak az ütköző csavarral való érintkezése után mindennemű fékezés megszűnik és a csavarhiajtórúgó hatása megint egész nagyságaiban érvényesül és az ajtó zárómozgását annyira meggyorsítja, hogy e módon az ajtó kilincsre záródik. Szabadalmi igény: Rugós ajtózár, melynél egy hengertokban, bizonyos szélességben fogasrúddá kiképezett működődugattyú van alkalmazva, melybe az ajtóemeltyű fogaskerékszegmensének foga i kapaszkodna k és az ajtó nyílásánál egy hajtócsavarrúgót feszít meg, jellemezve azáltal, hogy a (d) működődugattyún alkalmazott, rúgózóan ágyazott (s) betét lejtősen emelkedő (w) csúszófelületével, mialatt a hengertok (x) ütközőcsavarjával érintkezik, működ őd u gattyú mozgási rá -nyara merőlegesen visszanyomatik és emelkedett a (p) hajtóesavarrúgó hatását fékezően befolyásolja, míg az (s) betét legmagasabb (y) pontjának elhagyása után a lerézselt (z) csúszófelülete által a (p) hajtóesavarrúgó hatása megint teljes mértékében érvényesül. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas Ilyomda, Budapest.
