80096. lajstromszámú szabadalom • Esőztetőberendezés szántóföldek öntözésére

területnek átmérője kb. (i m, úgy hogy a fúvókás csöveket mindig csak ekkora tá­volságra kell továbbhelyeznünk. A mezei vezetékből kiágazó fúvókás csővezetékek-1 nek párosával való elrendezése lehetővé teszi, hogy az egyik vezetékágat éppen akkor dolgoztassuk, amíg a másikat odább­helyezzük, úgy hogy az esőztetés tartós üzemű lehet. A találmány értelmében arról is gondos­kodás történik, hogy a víz a fúvókás cső­vezetékhez csatolható szívókészülékkel el­látott kisegítő vezeték útján az éppen mű­ködésből kivont vezetékből a működésre beállított s vezetékbe átjuttatható legyen. Ez lényegesen megkönnyíti a vezetékek szétszedését és elkerülhetővé teszi, hogy a vezetékág egész tartalmának az egyik vé­gen való kifolyása helyenkint kelleténél erősebb öntözést adjon. A mellékelt rajzon az 1. ábra az esőztető berendezés egy kivi­teli alakjának felülnézete, a 2. ábra a fúvókás csővezeték kiürítő ké­szülékének részben metszett felülnézete, a 3. ábra a fúvókás csőnek és csatlakozásá­nak oldalnézete. A két utóbbi ábra az elsőhöz képest na­gyított léptékű. Az 1. ábrabeli berendezésben a helytálló (a) törzsvezetékből a vele (b) elzárószelep vagy efféle közbeiktatásával összekapcsolt (c) mezei vezeték ágazik ki, amely megfe­lelő köztávolságokban jobbra-balra (d) csatlakozási toldatokkal van ellátva. Az egyes (e) fúvókás csövekből összetett veze­tékág a feltüntetett kivitelben az alább le­írandó, s p. o. (h) hollandi anyával (2. ábra) a (d) toldat csavarmenete végére erősített közbenső (g) cső közvetítésével van az (f) szeleppel vagy effélével elzár­ható (d) toldathoz csatolva. Az (e) fúvókás csöveket gyorskapcsoló szerkezetek oldha­tóan kapcsolják egymással össze és a csö­vek a talaj felett bizonyos magasságban (i) bakokon (3. ábra) fekszenek. Az (e) csö­vek összekapcsolása p. o. úgy eszközölhető, hogy a gömbalakú illeszkedési felülettel ellátott gyűrűs peremekként kiképezett csővégek annak következtében, hogy az egyik csővégre szerelt (k) kengyelt a szem­ben levő csővégen alkalmazott (m) kam­póval beakasztás útján összekapcsoljuk, egymáshoz szorulnak. Hasonló módon tör­ténik a (c) mezei vezetékkel szomszédos (P) fúvókás csőnek összekapcsolása a közbenső (g) cső szabad végével. Az 1. ábrán az esőztető berendezés úgy van feltüntetve, liogy az egyszerű nyilak irányában előrehelyezett bal vezetékág működésben van, míg a jobb vezetékág nem működik. Hogy a jobb vezetékágnak a működés­ből való kivonása után a benne levő vizei a működésbe hozott bal vezetókágba átve­zessük, a két vezetékág között (n) kisegítő ( vezeték van elrendezve, amely p. o. a 2. ' ábra feltüntette szívókészülékkel együtt­működik. Ez a szívókészülék a (g) közbenső csőbe beépített (o) fúvókás csőtoldatból áll. amely az (n) vezetékkel kapcsolatos (pl kamrához csatlakozik. Ebből a (p) kamrá­ból egy második (q) csőtoldat a (g) köz­benső csőbe vezet. Az (o és q) toldatok kö­zött . valamely elzáró elem, p. o. (r) csap­pantyú van elrendezve, amelynek segítsé­gével az (o) fúvókás toldatot a szükséghez képest a (p) kamrával közlekedésbe hoz­hatjuk vagy ezt a közlekedést megszüntet hetjtik. A részeknek a 2. ábrán látható helyzetében, amely az esőztető berendezés­nek az 1. ábrabeli állapotának felel meg, a (p) kamra a (c) mezei vezeték jobbolda­lán a (q) toldaton át a jobb vezetékággal közlekedik, míg a baloldalon az (r) csap­pantyú elzárja a (q) toldatot, s az (o) fú­vóka a (p) kamrával és az (n) kisegítő ve­zetékkel közlekedik. Ha most a vizet a (cl mezei vezetékből az (f) elzárószelep nyitása után nyomással a bal vezetékágba ereszt­jük, akkor az (o) fúvóka szívókészülékként hat, s a jobb vezetékágban lévő vizet az (n) kisegítő vezetéken keresztül a nyilak irányában átszívja. Mihelyt a jobb veze­tékág kiürül, a kéttollú nyilak irányában (1. ábra) odábbhelyezhető és jobbról a íc) mezei vezetékhez csatolható. Ha most már a bal vezetékágat a működésből kivonjuk,

Next

/
Thumbnails
Contents