80084. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges térdcsukló

A (4) csőnek az (lí szárban való eltolása alkalmával a (11) zsinórvezeték a (4) csőnek (12) hasítékában csúszik. A zsinór egyik vége a (9) csévére van t>] gombol yítva, mimellett a zsinór a (11) és (13) zsinórvezetékeken van átvezetve és (14)-nél lép ki a (4) csőből. Ezután a zsinór az (5) körzőhegy (15) lyukán van átvezetve, majd hurkot alkot, amelybe a 2. ábrán látható módon a használat alkalmával a másik (7) körzőhegyet helyezzük be, ezután a zsinór az (5) körzőhegy (15) lyukán át ismét vissza van vezetve és másik végénél fogva a (4) csőnek (16) fülén van megerősítve. A (7) körzőhegy a (18) vezetőszeggel van ellátva. A kis (10) kézikerék segélyével a zsinórt akként állítjuk bé, hogy a hurkot alkotó zsinórrósz hossza valamely ellipszispont vektorainak és a két gyújtópont egymástóli távolságának összegével legyen egyenlő. Magát a körzőt akként állítjuk be, hogy a körző hegyei az ellipszis gyújtópontjaiba szúródjanak bé, a. (7) körzőhegy pedig a zsinór alkotta hurkon belül legyen. Ezután a zsinórt a (19) irónnal kifeszítjük. Mialatt a (19) irónnal a (20) ellipszisnek egyik felét húzzuk meg, amint áfc az 1. ábrán látható, azalatt a zsinór (22) része a két (5) és (7) körzőhegy között változatlanul megmarad, a (23) és (24) végrészek az ellipszis vektorait alkotják ós az ellipszis ezen felének megrajzolása a szokásos módon történik. Már most azonban a (21) pontban nem kell a (19) írónt letennünk, hanem ha azt ugyanazon mozgásirányban tovább vezetjük, amint azt az eredményvonal mutatja, akkor a zsinór (23) része oly hosszúságban, mely ismét a két gyújtópont egymástóli távolságának felel meg, az (5) és (7) körzőhegyekhez illeszkedik, míg- a zsinór (26) és (27) részei a vektorokat alkotják és így az ellipszis a zsinór mentén megszakítás nélkül tovább húzható. Eközben a (18) toldat méggátolja a zsinórnak a (7) körzőhegyen való felcsúszását. Ha a két (1) és (2) szár közötti szöget megtartjuk, azonban a (4) és (6) csöveket az (1) és (2) szárakba betoljuk, akkor az (5) és (7) körzőhegyek közötti távolság megrövidül; egyidejűleg azonban a (11) és (13) zsinórvezetékek révén a zsinór is megrövidül ós pedig körülbélül ugyanolyan mértékben, mint a körzőhegyek közötti távolság, úgy hogy a körzőszárak összetolásával a körzőhegyeknek és a zsinórnak beállítása öjjmííködően történik. Lehet azonban a zsinórnak a (16) fülhöz kapcsolt másik végét is a (13) és (11) zsinórvezetékeken át a (9) csévéhez vezetni; ebben az esetben a zsinór a körzőszárak összetolása alkalmával az előbbihez képest kétszeres mértékben rövidülne meg. Szabadalmi igények: 1. Ellipszis-körző, melynél az ellipszis megvonása zsinór segélyével történik, amelynek végpontjai az ellipszis gyújtópontjaiban vannak, jellemezve azáltal, hogy a zsinór mindkét végénél fogva az egyik (5) körzőhegyhez van kapcsolva, míg a másik (7) körzőhegy a körző használata közben a zsinór alkotta hurokban foglal helyet, mimellett a zsinór összhossza valamely ellipszispont vektorainak és a két gyújtópont egymástóli távolságának összegével egyenlő. 2. Az 1. igényben védett ellipsziskörző foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a két egymással forgathatóan összekötött körzőszár két teleszkópszerííen egymásba tolható (1, 4, illetve 2, 6) részből áll, amelyek a zsinór számára akként vannak (11, 13) zsinórvezetékekkel ellátva, hogy a körzőszárak összetolása alkalmával a zsinór megrövidülése következik be. 3. A 2. igényben védett ellipsziskörző foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a zsinór egy vagy mindkét vége az egyik (1) körzőszáron alkalmazott csévén van megerősítve, amelynek elforgatása útján a zsinór megrövidíthető vagy* meghosszabbítható. (! rajzlap melléklettel) Palla* u.veMfta, B»dapest