80080. lajstromszámú szabadalom • Keverő-csőbetét gázlángzókhoz

— 2 — mozgatása pl. a (13) rúd révén, tetszőlegesen szerkesztett, a rajzban fel nem tüntetett ösmert vezérművel történhetik. A (13) rúd a leírt megoldásnál a mindkét oldalon teljesen nyitott tolattyúházban ugyancsak a P' nyil irányában harántirányú elmozdulásokat végezhet. A 3. ábra szerinti megoldás ugyanezen elven van szerkesztve és a megfelelő alkatrészek ugyanazon számokkal vannak jelezve. A fentebb említett cél, nevezetesen a töltőkeveréknek és a levegőnek a munkahengerbe való külön bevezetése szempontjából a itolattyúliázon két (5, 5 ) beömlővezeték van alkalmazva, melyek közül az egyik a töltőkeverék, a másik pedig, nevezetesen az (5') beömlőcsatorna a levegő bevezetésére szolgál. Ennek megfelelően a vezérlőtolattyú is két (6, 6') nyitócsatornával rá a munkahenger falai két (7, 7') beömlőcsatornával vannak ellátva. A második (6') beömlőcsatoriia szintén két (11, 12) tömítőgyűrű segélyével van eltömítve, amelyek ugyancsak harántirányú játékkal vannak elrendezve ós amelyek közül a (11) tömítőgyűrű a (10) tömítőgyűrűvel kapcsolatban egyszersmind a (6) nyitócsatorna tömítésére szolgál. Hogy a találmány szerinti eljárást ne kelljen a szóbanforgó gépeknél ösmert és lehetséges összes munkafolyamatokra nézve tárgyalni, a találmány szerinti eljárás ismertetésénél csak arra akarunk utalni, hogy minden égési erőgép munkafolyamata a munkahenger ben dolgozó közeg túlnyomásainak ós depresszióinak sajátszerű váltakozásában ill. a tolattyú által vezérelt közeg vagy közegek túlnyomásainak és depresszióinak bizonyos váltakozásában áll. Ezen fel ismerésből kiindulva a találmány szerinti, égési erőgépek munkafolyamatainak szabályozására szolgáló eljárás lényege abban áll, hogy a tolattyú vezérlését két, elemi vezérlőmozgásra bontjuk fel. Nevezetesen egy oly vezérlőmozgásra, amely, a tolattyú rendkívül rövidre szabott vezérlőu frakkjai dolgozván, a vezérlést bevezeti és egy második mozgásból, amely a munkaközeg beömlővezetéke és a munkahenger között mindenkor uralkodó nyomáskülönbségek (túlnyomás ill. depresszió) hatására a vezérlést befejezi, ill. a tolattyúnak a tolattyúházban való íömítőzárását idézi elő. Feltéve pl., hogy az 1. és 2. ábrában feltüntetett megoldásnál, amelynél a tolattyú szívótolattyú gyanánt működik, az (5) csatornán át nyomóközeget vezetünk a munkahengerbe. Ha a gép járása közben a (3) tolattyú (6) nyiíócsatornája az (5, 7) beömlőcsatornák elé kerül, úgy a tolattyút a túlnyomás, (ami azonban az eljárás lé nyegére nézve még nem bir különös jelentőséggel), gyengén hozzányomja a ház (20) falához (1., 4. és 5. ábra). Emellett a (10, 11) tömítőgyűrűk az 1. és 5. ábrából látható helyzetbe kerülnek. A sűrített közeg áramlási irányának lényeges megváltoztatása nélkül közvetlenül a munkahengerbe lép, amidőn is a munkaközegnek a tolattyúházból való elillanását már a beömlés kezde tétől fogva a harántirányú játékkal beszerelt (10, 11) tömítések hatásosan meggátolják. Ha pl. a leírt módon a hengerbe bevezetett közeget a munkafolyamat következő lökete alatt a munkahengerben komprimálni kellene, úgy az (1) munkahenger ós az (5) beömlőcsatorna közötti összeköttetést meg kell Szakítani. Ez a legegyszerűbben azzal történik, hogy a

vezérlőtolattyú a kis (\v) lökettel lefelé mozog (bevezető vezérlőmozgás). Ha most komprimálunk, úgy a harántiráriyban mozgatható (3) vezérlőtolattyút a munkahengerben keletkező túlnyomás azonnal a (21) fal felé (2. és 6. ábra) szorítja (a tömítő záróvezérlőmozgás). A vezéri őtolattyúnak ezen helyzetében az (1) munkahenger tömítően és tökéletesen el van zárva, még pedig a munkaközegvezeték felé a tolattyúnak (e) túlfedése által és a légkör felé. a (10, 11) tömítések által (2. ábra). A vezérlőtolattyúnak imént leírt működése az égési erőgépeknél lehetséges összes egyéb munkataktusok mellett hasonlóan ismétlődik, mert tudvalevőleg az ily gépek összeS munkafolyamatainál a munkahen gerben és a vezetékekben levő közegek túl