80019. lajstromszámú szabadalom • Befogadószekrény süllyeszthető varrógépfelsőrészhez

mazható, úgy hogy a dolgozó varrónő közeléből az összes falak eltűnnek és a tér az asztallap alatt teljesen szabaddá lesz, egyidejűleg tetszetős külsőt kap, mint a sülyeszthető felsőrész vagyis befogadószekrény nélküli gépek. A rajzon a találmány tárgyának két példaképem foganatosítási alakja van vázlatosan feltüntetve. Az 1. ábra könnyebb érthetőség kedvéért az eddigi berendezések egy fajtáját mutatja, a 2. ábra a találmány tárgyának egyik foganatosítási példáját mutatja végnézetben, a 3. és 4. ábra másik foganatosítási alak végnézete összecsappantható illetve sülyesztett helyzetben, amikor is a felső keret egyik harántfala el van hagyva. Az (1) asztallap alsó oldalán (1. ábra) a csekély magasságú körülfutó négyszögletes (2) keret van alkalmazva. Ezen keret két harántfalában van a (4) redőnyhöz való és rágónyomás alatt álló (3) felhúzóhenger ágyazva, mely redőnynek másik vége (5)-nél van a (2) keretben megerősítve. A (6) gépfelsőrész munkahelyzetében a redőny fel van csévélve, illetőleg (3) és (5) között egyenes vonalban kifeszítve (pontozott vonal). A (6) gépfelsőrész sülyesztésénél ez a (4) redőnynek nyomódik és azt a rúgóhatás ellenében a berajzolt sülyesztett helyzetbe viszi magával. A (.6) felsőrész emelésekor a redőny a rúgóhatás aiatt ismét felcsévélődik. A redőnyön kívül eddig még kétoldalt merőleges, merev és helytálló (7) harántfalak voltak alkalmazva, melyek a sülyesztett redőnnyel minden oldalról zárt befogadószekrényt alkottak. A találmány értelmében már most ezen harántfalak szintén összecsappanthatóan vannak kiképezve és a szekrény hosszfelületeinek hatása alatt illetve ezekkel együtt működtethetők. Ilyen foganatosítási alakot mutat a 2. ábra, mely szerint a harántfalak több, a (9) hengeren szabadon foroghatóan elrendezett keskeny (8) lapból állanak, melyek egymást legyezőszerűen részben átlapolják, adott esetben pedig összetartás vagy kölcsönös vezetés céljából egymással valamely tetszésszerinti módon lazán öszsze lehetnek kötve. (A lemezek alakja azok egyikén vonalkázással van feltüntetve). A lapok alsó élükkel a már ismertetett (4) redőny belső oldalán nyugszanak, mely a gépfelsőrész emelésekor míg felcsévélődik, a (8) lapokat felfelé magával viszi és legyezőszerűen összecsapp aiit j a, amikor is ezek a (2) keret belsejébe jutnak, aztán pedig a redőny egyenes kifeszített részén nyugszanak. A redőny sülyesztésénél a (St lemezek saját súlyuk hatása alatt a megjelölt helyzetbe jutnak. A 3. és 4. ábra szerint a befogadószekrény összecsappantható prizmás test gyanánt van kiképezve. A (2) kerettel mindkét oldalon a (12) hosszlemezek vannak (16)-nál csuklósan összekötve, melyeknek mindkét, végére a (13) harántlemezek vannak szilárdan ráerősítve, melyek a (12) lemezekre merőlegesek (4. ábra). Közvetlen a (13) lemezek mögött a középső (14) lemezek vannak, melyek lenn (Ifi)-nál egymással.* kétoldalt pedig (19)-nél a (12) lemezekkel csuklósan vannak összekötve. A szekrény alsó lezárását a vízszintes vagy közel vízszintes (15) hosszlemezek alkotják, melyek kétoldalt (17)-nél a középső (14) lemezekre forgathatóan vannak ráerősítve. A (15) lemezek, melyek szabad végükön célszerűeb (pl. egy léccel) meg vannak terhelve, sülyesztett helyzetűikben a (14) lemezen megerősített (20) ütközőn nyugszanak. A (fi) gépfelsőrész a (22) lánccal vagy más effélével a szekrény valamely lemezéhez, pl. a (14) lemezhez van kötve. Ha már most a gépfelsőrészt felemeljük, akkor az a (14) lemezt és vele az egész szekrényt felfelé húzza, amikor is a (141 lemezpár a (12) hosszlemezekhez szorul és utóbbiakat (13) pofájukkal a (2) keret hosszoldalaihoz forgatja, úgy hogy a szekrényrészek a (2) keret belsejében a 3. ábrán látható helyzetet foglalja el. A felfelé való mozgás alatt a (14) lemezek a (20) ütközők útján az alsó (15) lemezeket is magukkal viszik, amikor is ezek a függőleges helyzet elérése után az ellenkező oldalra billennek és végül a szintén a (14) lemezre erősített