79984. lajstromszámú szabadalom • Belégző- készülék hűthető tartállyal cseppfolyósított belégzőgáz számára

segélyével oly módon állapítható meg, hogy a hevítő levegő a hevítő vezetéket, kényszer folytán, mindig csak egy irány­ban járja át, oly célból, hogy a légzős.-sák csupán az aránylag meleg külső levegővel, nem pedig a folyadéktartály által lehűlt levegővel jusson érintkezésbe, miáltal meg­keményedhetnék. Az atmospherikus levegő fűtőközeg gya­nánt szolgáló részének föl melegítésére a kilégzett levegőt is, főleg pedig a készü­lékkel kapcsolatos légtisztító betét szén­savfölvétele által létesített meleget is hasznosíthatjuk. Ezen célból a készülék úgy van megszerkesztve, hogy a hetét, sugárzó melegét, a légzőzsák által, lievítő­levegő gyanánt mozgatott atmospherikus levegőnek adja át. A mellékelt rajz 1. ábrája, részben metszetben, egy a ta­lálmány szerint kiképezett legző készülék példaképpeni foganatosítás! alakját, váz­latos ábrázolásban szemlélteti. A 2. ábra módosított foganatosítási alak nak hasonló nézetét szemlélteti. A 3. és 4. ábrák hasonló ábrázolásban a be­légző készüléknek még két további fogana­tosítási alakját szemléltetik. A cseppfolyós belégzőgáz, pl. csepp­folyós oxigén, egy ily célra alkalmas és célszerű felszívómasszával, pld. asbeszt­tel vagy effélével megtöltött (a) tartályban foglal helyet (1. álma). Az (a) tartályt, ismert módon, a külső (l>) tartály veszi körül, mely a belső tartályt a külső meleg behatása ellenében megvédi. A külső (1>) tartályban van elrendezve az ismert mó­don, légtisztító (d) betétből, az (el) be- és Íe2) kilégzőszeleppel ellátott (e) szelep­házból és az arcelzáró szervhez (álarchoz vagy szájcsőhöz) vezető (f) légtömlőből álló légzőkészüléknek (c) légzőzsákja is. Ez utóbbi az (e) szelepházzal és a (d) betéttel ismert módon van összekötve. Az (a) tar­tályból (g) cső vezet az (e) szeleptokhoz, hogy az elgázosított. cseppfolyós belégző­gázt a készülék légútjába átvezesse. Belégzéskor a (c) légzőzsák a pontozott helyzetből (1. ábra) krlb. a teljes vonallal kihúzott helyzetbe esik össze és ezáltal a külső (h) tartályban szívóhatást fejt ki, melynek hatására az atmospherikus levegő a (h) toldaton át a (b) tartályba áramlik. Kilégzéskor viszont a (c) légzőzsák ismét felfúvódik és a (b) tartályba előbb beszí­vott levegőt a (h) toldaton át ismét kilöki és így tovább. A légz-őzsák szívó- és nyomó mozgásai folytán a (b) tartályba beszívott és onnan ismét kilökött atmo­spherikns levegő emellett vagy az (a) folyadéktartály és a (b) külső tartály kö­zött meghagyott, hevítőcsatornákat alkotó köbeeső tereken vagy pedig egy az (a) folyadéktartályon átdugott, (a rajzban pontozva ábrázolt) külön (i) hevítő veze­tékben áramlik át, még pedig beszíváskor az egyik, a kilökéskor a másik irányban, miközben melegét az (a) tartálylyal közli. A melegközlés folytán elgázosított folya­dék a (g) csövön át a belégző készülékbe áramlik át. Minél erőteljesebben, azaz­minél mélyebben és sűrűbben lélegzik a készüléket viselő személy, annál több at­, mospherikus levegő mozog ide-oda a (b) tartályban és annál több belégző gáz fej­lesztetik az (a) folyadéktartályban. A be­légző készüléknek belégző gázzal való táp­lálását tehát maga a légzés szabályozza önműködően. Bizonyos esetekben célszerűnek bizonyul az (a) folyadéktartálynak és a (c) légző­^sáknak egy-egy külön (bl) illetve (l>2) külső tartályban (2. ábra) való elrende­zése és a két tartálynak (k) csatorna vagy efféle útján való összekötése. Ha meg akarjuk gátolni, hogy az (e> légzőzsákot az (a) tartály lyal való érint­kezés folytán lehűlt, a zsák megkeménye­dését előidéző levegő súrolja, akkor úgy járunk el, hogy az atmospherikus levegőt,, visszacsapó szelepek segélyével, kényszer­ítőn, csupán egy irányban áramoltatjuk az (a) tartály körül, illetve a tartályon át. Ezen célból a külső (b) tartály (3. és 4. ábra), illetve a Íb2) tartály (2. ábra) (m) bevezető toldattal és ez egy a belégzéskor ' (a légzőzsák összeesésekor) önműködően | nyíló (n) szívószeleppel van ellátva, míg

Next

/
Thumbnails
Contents