79966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzeléseknél a tüzelőanyag,aradékokban foglalt meleg kihasználására
Megjelent 1922. évi november hó 25-én. MAGYAR KIRÁLYI SZ A B A D A LM I BI HÓSA G SZABADALMI LEIRAS 79966. szám. II/O. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tüzeléseknél a tüzelőanyagmaradékokban foglalt meleg kihasználására. DEUTSCHE EVAPORATOR-AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-WILMERSDORFBAN. A bejelentés napja 1920 november hó 5-ike. Mechanikus vándorrostélyokuál üzem közben és pedig különösen igen silány tüzelőanyagoknál nagyobb salakmennyiségek keletkeznek, melyek különösen különböző nagyságú tüzelőanyag-daraboknál még jelentős menyiségben tüzelőanyagmaradékot tartalmaznak. Úgy az izzó-salak, mennyiség, mint a tüzelőanyag-maradékok nagyobb melegmenyiséget tartalmaznak, melyek mostanáig veszendőbe mentek. Ezek a maradékok az üzemekben rendkívül terhesek, amennyiben nagyobb melegmennyiségeket sugároznak ki, ezenkívül még gázokat fejlesztenek, melyek a kezelőszemélyzetre bizonyos körülmények között veszélyesekké válhatnak. Ezen a bajon leggyakrabban azáltal segítenek, hogy a maradékokat vízzel oltják. Az ily módon keletkező melegveszteség éppen ezért megleetősen uagy, mert különösen mechanikus tüzeléseknél a, tüzelőanyag előretolása nem tehető egymagában a tüzelőanyag-elégéstől függővé, hanem azt első sorban a tüzelés Kívánt teljesítményével és a gyulékonysággal kell összhangba hozni. A találmány célja a maradékokban és ltodig úgy az ízzósalakban, mint a tüzelőanyag-maradékokban foglalt melegmenyinyiségeknek oly módon való kihasználása, hogy az egész elégetési levegőt vagy annak egy részét előbb az egy mellékrostélyou nyugvó maradékokhoz és azután magához a főrostélyon lévő tüzelőanyaghoz vezetj ük. Ezen eljárás által az izzó salakot lehűtjük és a salakkal (vagy a salakon kívül) veszendőbe menő tüzelőanyag-maradékokat teljesen kiégetjük. ' Az átáramló égési levegő ezt a meleget fölveszi, úgy bogy az a főrostélynál haszriosíttatik. Az égési levegő előmelegítésének eredménye nemcsak melegnek a maradékokból való nyeréséből, hanem az égési hőmérsékletnek magasabb övbe való helyezéséből, továbbá a tulajdonképpeni tüzelési térben túlságosan nagy légfölöslegek kikapcsolásából és végül a kéményben fellépő veszteségek csökkentéséből is áll. Az eljárás további tökéletesítése céljából az égési levegőt egyidejűleg a magas tüzelési hőmérséklet következtében veszélyeztetett oldalfalak vagy oldal-lefedések lehűtésére használjuk. Ezért az égési le-i
