79955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különféle anyagokban bennfoglalt folyadékoknak más folyadékokkal való kiszorítására

Megjelent 1922. évi november hó 25-én. MAGYAR KIRÁLYI Jj|p| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS . 79955. szám. II/a. OSZTÁLY. Eljárás különféle anyagokban bennfoglalt folyadékoknak más folyadékokkal való kiszorítására. ELEKTRO-OSMOSE AKTIENGESELLSCHAFT (GRÁF SCHWERIN GESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A 78223. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1917 augusztus hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1917 junius hó 5-ike. A törzsszabadalom leírásában olyan eljárás van ismertetve, mely különféle anyagokban bennfoglalt folyadékoknak más folyadékokkal való kiszorítására szolgál az eletro-osmosis segítségül vétele mellett. Ez az eljárás abban áll, hogy a kezelendő anyagot, elektródák között, elektromos áram behatásának tesszük ki és amilyen mértékben az eredetileg az anyagban bennfoglalt folyadék az elektromos áram hatása következtében eltávozik, olyan mértékben vezetjük be az annak helyére hozni kivánt folyadékot. Kitűnt már most, hogy a kiszorítandó és a bevezetett folyadék nagyol)!) fajsúlykülönbsége esetén fontos, hogy a bevezetendő folyadék bevezetésének és a kiszorítandó folyadék elvezetésének módját a fajsúlytól függően szabályozni lehessen. Ha a kiszorításhoz olyan elrendezést használunk, amelynél az elektródák és így a kezelendő anyagréteg is, vízszintesen vannak elrendez-ve, tehát az elektromos és a folyadékáram az anyagban függőleges irányban halad, akkor a következő esetek következhetnek be: Ha a kiszorítandó folyadék fajsúlya nagyobb a kiszorítófolyadék fajsúlyánál, akkor utóbbit fölülről lefelé kell bevezetni, a kiszorítandó folyadékot pedig a réteg legalacsonyabb pontjáról kell elvezetni; ha a kiszorítandó folyadék fajsúlya kisebb a kiszorítófolyadék fajsúlyánál, akkor utóbbit alulról felfelé kell bevezetni, a kiszorított folyadékot pedig a réteg legmagasabb pontjáról kell elvezetni. Függőleges elrendezésnél, vagyis midőn az elektródák és a kezelendő anyagréteg függőlegesen állnak, tehát a folyadéknak az anyagban való áramlási iránya vízszintes, a kiszorított folyadékot az anyagréteg legalacsonyabb pontjáról kell elvezetni, akkor, ha a kiszorított folyadék fajsúlya nagyobb a kiszorítófolyadék fajsúlyánál és megfordítva. A kiszorítófolyadék bevezetésének módja ezen esetben csekélyebb jelentőséggel bir. Célszerű azonban a bevezetést itt is a fajsúlynak megfelelően szabályozni.