79947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzőanyagok előállítására fenolokból és aldehidekből

Megjelent 1922. évi november hó 25-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79947. szám. XI/a. OSZTÁLY. Eljárás cserzőanyagok előállítására fenolokból és aldehidekből. CHÉMISCHE FABRIKEN WORMS AKTIENGESELLSCHAFT CÉG M/M

FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1920 november hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1919 november hó 18-ika. A 87335. számú német szabadalmi leírásban ismertetve van egy eljárás a methilszulfósav-csoportnak aromás oxivegyíí letekbe való bevezetésére, akképen, hogy az utóbbiakat neutrális szulfitek jelenlétében formaldehiddel kezeljük. Az ekkor keletkező kondezációs termékek kémiai viselkedéséből be van igazolva, hogy a formaldehid egyrészt az aromás oxivegyiilettel, másrészt a szulfittal reagál, mikor is a formaldehid methiléncsoportja képezi a kettő között az összekötő tagot, így például a fenolból, formaldehidből és neutrális nátriumszulfitból az oxifenilmethilszulfonsav OHC6

H4

CH2

SO:

i

H keletkezik. Ezen savnak cserzőtulajdonságairól a hivatkozott szabadalomban nincs említés téve. Hogy azonban a 87335. számú német szabadalomban leírt ezen vegyületek tényleg cserzőtulajdonságokkal bírnak, az ismertetve van a 265855. számú „Eljárás bőrök és gyapjas bőrök cserzésére" című német szabadalomban, ahol egy cserzési eljárás is le van írva ezen testek alkalmazásával. A 282850. sz .német szabadalomban továbbá védve van egy eljárás cserző tulajdonságokkal bíró kondenzációs termékeknek előállítására fenolokból és formaldehidből, amely azon alpszik, hogy nyomás alatt és 100° C. fölötti hőmérsékleteken aromás oxivegyiileteket szulfitekkel és formaldehiddel kondenzálunk. Meglepő módon már most kitűnt, hogy nyomás alkalmazása nélkül és 100° C. alatti hőmérsékleteken is kitűnő csierzőtulajdonságokkal bíró oldható termékekhez juthatunk, ha aromás oxi vegyületekire formaldehid jelenlétében savanyú szulfiteket engedünk nem túlságos magas hőmérsékleten közönséges nyomás alatt hatni és pedig meglepő módon az utóbbiakat sokkal kisebb mennyiségekben alkalmazhatjuk, mint amennyi a molekuláris cserebomlásnak megfelelne. Célszerű, ha erre a célra az aromás oxivegyületeket egyáltalában nem alkalmazzuk szabad álr lapotban, hanem inkább lehet azoknak alkalisóoldatait, amint azok technikailag minden esetben a gyártásból első sorban kikerülnek, minden további nélkül a savanyú szülöttel és formaldehiddel kondenzálni. Ez technikailag különösen értékes, mert ezáltal megtakarítjuk a szabad oxivegyüle teltnek anorgános savakíkal való,