79930. lajstromszámú szabadalom • Berendezés siklócsónakokon a vízellenállás csökkentésére

Megjelent 1922. évi november hó 23-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79930. szám. XV/c. OSZTÁLY. Berendezés siklócsónakokon a vízellenállás csökkentésére. ZAPLETAL WALTER MÉRNÖK BÉCSBEN. A bejelentés napja 1920 március hó 5-ike. \ találmány tárgya siklócsónakok javítására vonatkozik és azt célozza, hogy a hajtómotor ugyanazon teljesítménye mellett a csónaksebességét a vízellenállás csökkentése által lényegesen fokozzuk. Ezt azáltal érjük el, hogy a csónak súlypontja fölött légemelő-felületek vannak elrendezve, amelyek úgy vannak méretezve, hogy í/iég a csónak maximális sebessége mellett is a korménylapát a vízbe merülve marad és a csónakot a víz felhajtó-erejének, a csónak síklófenekének, valamint a légemelő felületeknek egyesített emelőhatása hordja és a siklófenék kiugró foka előtt és mögött képződő vízhullám támasztja alá. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy példaképpeni megoldási alakját mutatja vázlatos oldalnézetben(a) a siklócsónak, melyenk (b) a siklófeneke, mely mögött a kiugró (c) fok van alkalmazva. A csónak (s) súlypontja fölött a (d, d) légemelő-felületek vannak alkalmazva. A rajz szerint a csónak mellső és hátsó végénél egy-egy (d) légemelő-felület van elrendezve, melyek az aeroplánok hordfelületeihez hasonlóan vannak szerkesztve és mintegy 3—5°-nyi szög alatt vannak a vízszinteshez állítva. Azonban egyetlen (d) légemelő-felületet is alkalmazhatunk az (s) súlypont fölött, csakhogy ekkor az emelőfelületek túlságosan nagy mértékben nyúlnának túl a csónak oldalain. Ezen túlnyulás továbi csökkentése céljából a kétfedelű repülőgépekhez hasonlóan két vagy esetleg ennél is több (d) emelőfelületet helyezhetünk egymásfölé és ha a csónak elég hosszú, úgy egymás mögött is kettőnél több (d) emelőfelületet rendezhetünk el. (e) a vízbemerülő hajtócsavar és (f) az ugyancsak vízbemerülő kormánylapát. A (d, d) emelőfelületek oly kicsinyre vannak méretezve, hogy még a csónak maximális sebessége mellett sem emelik ki a csónakot teljesen a vízből, úgy hogy az (f) kormánylapát állandóan víz alatt van és a csónakot mindenkor a felhajtóerőnek, a (b) siklófenéknek és a (d) légemelő-felületeknek együttes hatása hordja, mimellett a csónak a siklófenék kiugró (c) foka előtt és mögött képződő (v) és (w) hullámokra támaszkodik. A csónak hosszirányú stabilitása ilyként feltétlenül biztosítva van és abból, hogy egymás mögött két (d) légemelő-felület van elrendezve, hátrányok nem származhatnak. A vízbemerülő (e) hajtócsavar helyett