79854. lajstromszámú szabadalom • Rágóéllel ellátott kicserélhető műfog

Megjelent 1ÍÍ552. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI |Í| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79854. szám. VIIle. OSZTÁLY. Rágóéllel ellátott kicserélhető műfog. WEISZ ZSIGMOND FOGTECHNIKUS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 május hó 8-ika. Az alábbiakban ismertetett találmány hivatva van, hogy segélyével a jelenlegi kicserélhető műfogak több lényeges hátrányait kiküszöbölhessük. A jelenlegi kicserélhető műfogak közül ugyanis azoknak, melyek öntés által készülnek (szekrényes fogak) azon előnyükkel szemben, hogy megsérülésük esetén szekrényükről levehetők és újjal pótolhatók, az a hátrányuk, hogy egyrészt sok nemes fémet, másrészt pedig nagy munkát igényelnek, minek következtében áruk is aránytalanul nagyobb a nem cserélhető műfogakénál. További hátránya még e fajta műfogaknak, hogy a porcellánfacettek csupán két kis szegecs által lévén beerősítve a fém szekrény tapasztó tömegébe, megtörténhetik — különösen ha a szekrény készítése nem tökéletes, — hogy idővel nyál vagy más a szájba vitt anyag kerülhet a szekrénybe, amitől a ragasztócement lassan kioldódik és a porcellán facett a szekrényről leválik. E hátrányokat lett volna hivatva megszüntetni a Stéele-féle fog. Ezeknél ugyanis a porcellánfacettet tartó hátlap először is nem öntés, hanem préselés által készül. Azután a facettet nem apró egyenes szögecsek tartják, hanem erre a célra, a hátlap közepén függélyes irányban végigvonuló tartógerenda van kiképezve, mely a porcellánfacett hasonló irányú horonyába illik. A ragasztócementtel bekent facettet a fémhátlap előálló gerendájára toljuk s így rögzítjük a porcellánfacettet a hátlapra. Tdővel a lemez és porcellánfacett közé került nyál, valamint a cementet oldó idegen anyagok, ha a eementragasztékot a széleken ki is oldják, a facett nem válhatik le, miután ennek hornyába nyúló lemezgerenda azt továbbra is elég szilárdan tartja. Másrészt ezen fog előállítása is aránytalanul csekélyebb munkát és nemes fémanyagot igényel, mint a szekrényes (öntött) fogé. Mindezek dacára a Stéele-rendszerű kicserélhető fogak sem váltak be a fogászati gyakorlatban. Ennek oka pedig lényegileg az, hogy ezen rendszerű fogaknál a facett hátsó felülete úgy mint a tartó lemez sík, minek következtében ezek nem láthatók el kellő rágóéllel, úgy hogy harapásnál és rágásnál úgyszólván teljes nyomás a porcellánfacettet terheli, ennek következménye, hogy e rendszerű fogak igen gyakran letörnek és ez képezi főokát, hogy a gyakorlatban nem váltak be. Ugy az előbbeni, mint az utóbbi rendszerű fogak hátrányait jelen találmány kiküszöböli.