79823. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék keleti szőnyegeknek mechanikai úton való előállítására
láncfonalfeszítők lesülyednek, az illető láncfonalak meglazulnak és a bordaládában vezetett (98) fonalkiemelő-rudak által kiemelhetők. A leírt módon lesiilyesztett (103) fonal feszítőket kezdeti helyzetükbe a (108) alaktáresa (2. ábra), a (109) vonórúd, valamint a közös sín által összekötött. (110) és (110') egykarú emelők útján vissza viszi. A (105) sín lépésszerű eltolását a (111) lépcsős excenter végzi, melynek kiképzése és működése a (99) excenteréhez? hasonló. Hogy a (103) fonalfeszítőknek a bordaláda mozgása közben való leesését meggátoljuk, a (107) tolókák a bordaláda működésbe lépésénél a (105) sín (106) hornyaiba tolatnak és ezáltal a hornyok fölött álló (103) fonalfeszítők leesését meggátolják A (107) tolókák mozgatását a (4) tengelyen elrendezett (113) alaktárcsa és a (114, 114') egykarú emelők útján végezzük, jpelv utóbbiak egymással a tolókákat tartó (112) sín által vannak összekötve. A leírt gép működése a következő: Ha a vetülékfonal átdobása és a bordaütés megtörtént,, a bordaláda ós a vetélőszerkezet az ismertetett módon, meghatározott helyzetben megállíttatnak és a láncfonallazitó és a láncfonalkiemelő-szerkezetek működésbe lépnek. Amikor a bordaláda megáll, a (107) tolókák a (105) sín (106) hornyaiból kihúzatnak (26. ábra) és a (103) láncfonal feszí -tőknek a hornyok felett álló sorozata, tehát pl. az első, tizenegyedik, huszonegyedik, ístb. fonalfeszítő leeshet. Ezáltal a megfelelő láncfonalak meglazulnak és a (89, 90, 91) rudazat által felfelé mozgatott (98) láncfonalkiemelők egy-egy láncfonalpárt kiemelnek. A bordaláda menete közben a Jacquardgép is működött és a (40) lépcsős lemezek által a (42) fonalkiválasztókat úgy tolta el, hogy az (53) flórfogókkal szemben a megfelelő színű (46) flórfonalak helyezkedtek eí (4. ábra). Az (53) flórfogók (7. és 8. ábra) a flórfonalakat megragadják és a kivánt mértékben kihúzzák. Ezalatt a (70) csomózófogópárok, melyek a 14. ábrán látható csukott helyzetben voltak és a 4. ábrából kivehető hátsó helyzetbe voltak visszalendítve, a 11. ábrán látható (72, 73) szerkezet hatása alatt annyira kilengenek, hogy az (53) flórfogó által kihúzott flórfonállal egy magasságban helyezkedjenek el. A (70) csomózófogók előrelendülésük közben a (83) sinek (83') görbe vezetékeinek hatása alatt a 15. ábrán feltüntetett szétnyitott helyzetbe hozatnak. Az ezen helyzetben levő fogópárt most a (77) alaktárcsa által működtetett (74, 75, 76) rudazat (12. ábra) vízszintes irányban az (53) flórfogó által kihúzott fiórfonaldarab felé tolja és az előzőleg a (81) alaktárcsa által működtetett (78, 79, 80) rudazat (13. ábra) útján szétnyitott egyes (70) fogókat ugyanez a szerkezet abban a pillanatban zárja, amelyben a flórfonalat elérték, úgy hogy a flórfonalat most a 15. ábrán feltüntetett (70) fogópár biztosan megragadja. Ebben a pillanatban a (65) olló (9. ábra) a flórfonal darabot levágja. Ezt a helyzetet mutatja a 18. ábra. Mielőtt a (70) csomózófogópár működésbe lép, a (84) ujjak (16. és 17. ábra) a kiemelt láncfonalpárok közé hatolnak és azokat egymástól eltávolítják, úgy hogy a (70) fogók mozgásuk közben biztosan a lánefonalak közé hatolnak. Amikor ugyanis a (70) fogópár a flórfonal felé közeledik, egyúttal a (98) kiemelőrúdtól kétoldalt haladva, a láncfonalakat az alább még részletesebben ismertetett módon keresztezi, úgy hogy amikor a (70) csomózófogók az általuk fogvatartott flórfonaldarabbal visszafelé mozognak, ez a flórfonaldarab az eredeti, kifeszített helyzetükbe visszatérő alapláncfonalakba beköttetik. A (70) fogópár visszatérő mozgása abban a pillanatban kezdődik meg. amelyben a fogók a flórfonalat megragadták. A visszatérő mozgást a már leírt szerkezetek hozzák létre és ezen mozgás közben a (70) fogók a 15. ábra szerinti szétnyitott