79807. lajstromszámú szabadalom • Vasúti ütközőbak

kell ezen talpaknak vezetéséről is. E célból például a 2. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a (b) talpak (Z) vas alakjában vannak kiképezve, melynek felső vízszintes lapja a sinfejen rajta fekszik és a (b) talpat alkotja, alsó vízszintes (e) lapja pedig az (f) talpfákra támaszkodik. Az (f) talpfákra a (g) saruk vannak megerősítve, melyek az alsó vízszintes (e) lapnak szélét átlapolják, úgy liogy ezen íe) lapoknak hosszirányú vezetésül szolgálnak, oldalirányú kitérésüket azonban meggátolják. A 4. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a (g) talpak szögvasaknak vannak kiképezve, melyeknek függélyes (h) szára az (f) talpfákra erősített (i) szögvasak függélyes szárának oldalához támaszkodunk, úgy hogy hosszirányban elcsúszhatnak, oldalt azonban el nem tolódhatnak. A 3. és 4. ábrán feltüntetett kiviteli • alaknál a (b) talpaknak vezetésére szolgáló elemek a síneknek külső oldalán vannak alkalmazva, mert a belső oldalon való alkalmazásukat a vasúti kocsi (k) kerekének (1) karimája akadályozza. Az esetben, ha ezeket a vezető elemeket mégis a belső oldalon akarnók alkalmazni, akkor a sínfejeket kell megfelelően kiképeznünk, vagyis az (1) kerékkarima és a sinfejnek belső oldala között a vezető elem részére elegendő hézagnak kell lenni. Ha a vezető elemek a sinfejnek belső oldalán vannak alkalmazva, akkor a két t b) talpnak vezető elemei egymással összeköthetők, amiáltal azoknak oldalt való lecsúszását meggátoljuk. , Az 5. ábrán vázlatosan feltüntetett kiviteli alaknál az ütközőbakban mindegyik ialpa több egymáson rajta fekvő (bl, b2, b3) talpból áll, melyek egymáson elcsúszhatnak és melyeknek egyik végén (e) (cl, c2, c3) ütközők vannak, míg másik végük le van rézselve. A talpakra lerézselt végén felfut ókocsí a bakba beleütközve utóbbit először is (bl) talpával a (b2) talpon csúsztatja el. Mikor azután a (cl) ütköző a (c2) ütközőhöz ér, akkor a (bl) talppal együtt a (b2) talp is a (b3) talpon s azután ha a (c2) ütköző a (c3) ütközőhöz ért, valamennyi talp a sinfejen csúszik el. Ezzel az elrendezéssel azt értük el, hogy a vasúti kocsikban felhalmozott energiát fokozatosan emésztjük fel. A talpak és sinfejek közötti súrlódási együttható növelésére természetesen, tetszésszerinti ismert kivitelt alkalmazhatunk. így pl. alkalmazhatunk a talpak és sinfejek között fa vagy más betéteket, vagy a súrlódó felületeket recésen vagy érdesen képezhetjük ki. A talpak vezetésére is természetesen tetszésszerinti elemet használhatunk.' Szabadalmi igények: 1. A pálya bármely helyén felállítható csúszó ütközőbak azáltal jellemezve, hogy a sinfejekre ráfekvő előrenyúló tetszésszerinti hosszú talpakkal van ellátva, melyekre a mozgó szerelvény ráfuthat és melyek ütközés esetén a szerelvénynyel együtt elcsúsznak. 2. Az 1. alatt igényelt ütközőbak kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a talpak oldalirányú eltolódásának meggátlására vezetékek vannak alkalmazva. 3. Az 1. alatt igényelt ütközőbaknak kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy csúszó talpak több eg j- máson fekvő és egymáson elcsúszó részből állanak, melyek egymásba olykép kapcsolódnak, hogy midőn az egyik talp a másikon már meghatározott mértékben elcsúszott, az alatta levő talpat is magával viszi és ezzel együtt a következő talpon, ill. a sinfejen csúszik tovább. (t rajzlap melléklettel.) Paílas nyomda, Budapest.