79795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok nyerésére
kezni. A fás részek elaprózását legcélszerűbben a kóró teljes összelapításával, s rákövetkező hajlítgatásával érjük el. Ez utóbbit lehet finoman recézett hengerek között, vagy egy finoman recézett és egy sima henger vagy lap között, vagy pedig finoman recézett döngöl ék v. kalapácsokkal való iitögetéssel elérni. Ahhoz, hogy a kóró fás részeinek ez a finom felaprózása jól sikerüljön, szükséges, hogy az ismeretes módon áztatással, vagy más módon előkészített kóró megfelelő mértékben száraz legyen, amit legcélszerűbben az áztatás befejezése után mesterséges szárítással érünk el. A kórók összelapítása célszerűen sima hengerpárok között történhetik, melyek fokozatosan kisebb és kisebb nyílásra vannak beállítva. Ezáltal a kórók anélkül, hogy a rostok a legkisebb mértékben is megsérülnének vagy szenvednének, annyira összelapíthatok, hogy a fás részek összefüggése teljesen meglazul s ha ezután kisméretű, gyorsan egymás után következő hájlítgatásnak vetjük őket alá, a meglazult fás részek összefüggése is megszűnik, igen apró részecskékre foszlatlak szét. Ha már most az így kezelt kórókat egy megfelelő nyílásokkal biró rostélyra helyezzük el, s erős légáramot irányítunk reá, úgy ez a légáram a felaprózott laza farészt a rostok közül kiviszi, s visszamarad a tiszta rostanyag, melynek szálai a maguk természetességükben egymás mellett fekve érintetlenül mutatkoznak. Az összelapítás történhetik természetesen bármily más alkalmas módon is, így pl. egy sima lap és egy sima henger között, vagy pedig egy hengerpár között is. A hajlítgatás is bármely más alkalmas módon történhetik, a fődolog, hogy a kóró belső fás részét olyan apró részecskékre bontsuk fel, melyeket azután erős légárammal könnyen kifúvathatunk a visszamaradó rostok közül. A kifúvást V4 —3 légkörnyomásra sűrített levegővel eszközöljük. A sűrített levegőt egy sorozat kiáramló csőszájból — fúvókából — irányítjuk derék- vagy tompaszög alatt az előkészített kórókra, melyeket egy rostélyszerű aljzatra helyezünk el. Az így alkalmazott sugárszerű légáramlatnak rendkívül élénk hatása van a kórókra, melyeknek apró fás alkatrészeit, mint a port fújja a rácsaljzat hézagain keresztül egy porfogóba. A kifúvás hatásának élénkebbé tétele céljából a légkiáramlást úgy szabályozzuk, hogy ez rövid időközökben megszakíttassék, s az egyes légáramlatok lökésszerűen löveltessenek ki a kiáramló fúvókákból. Az ily formán létesített gyorsan egymás után következő rövid légáramlatok kalapáes-ütésszerűen hatnak a kórókra, s a fás részeket tökéletesen eltávolítják a rostok közül. Az így alkalmazott rövid légáramlatok száma percenként 0—300 között váltakozhatik s úgy is alkalmazhatók, hogy több sorozat fúvókából, a léglökések váltakozva löveltessenek k, A rostélyszerű aljzatot célszerűen egy végnélküli lánc vagy szállító szalag alakjában alkalmazzuk, amelyre a kórókat elhelyezve, a légvezeték fúvókái előtt vezetjük el, mialatt a fás részek kifúvása megtörténik. Ez a kifúvó eljárás máskülönben tetszőleges, e célra alkalmas berendezéssel is keresztülvihető, s mindenkor rendkívül gyors és tökéletes munkát kapunk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás növényi rostok nyerésére, jellemezve azáltal, hogy az ismeretes módon áz-tatással és szárítással előkészített rostok belső fás anyagát tetszőleges módon otyformán aprózzuk fel, hogy a külső rostok azáltal lehetőleg ne szenvedjenek s azután az így elaprózott fás részeket légáramlattal kifúvatjuk a rostok közül. 2. Az 1. pont alatt igényelt eljárás egy kiviteli módja, jellemezve azáltal, hogy a kórók belső, fás anyagát erős összelapítás és rákövetkező hajlítgatás által aprózzuk fel. 3. Az 1. és 2. pontok alatt igényelt eljárás egy kiviteli módja, jellemezve azáltal, hogy a kórók összelapítását sima hengerek között eszközöljük, melyek foko-