79795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok nyerésére

kezni. A fás részek elaprózását legcélsze­rűbben a kóró teljes összelapításával, s rá­következő hajlítgatásával érjük el. Ez utóbbit lehet finoman recézett hengerek között, vagy egy finoman recézett és egy sima henger vagy lap között, vagy pedig finoman recézett döngöl ék v. kalapácsok­kal való iitögetéssel elérni. Ahhoz, hogy a kóró fás részeinek ez a finom felaprózása jól sikerüljön, szükséges, hogy az ismeretes módon áztatással, vagy más módon előkészített kóró megfelelő mértékben száraz legyen, amit legcélsze­rűbben az áztatás befejezése után mester­séges szárítással érünk el. A kórók összela­pítása célszerűen sima hengerpárok között történhetik, melyek fokozatosan kisebb és kisebb nyílásra vannak beállítva. Ezáltal a kórók anélkül, hogy a rostok a legkisebb mértékben is megsérülnének vagy szen­vednének, annyira összelapíthatok, hogy a fás részek összefüggése teljesen meglazul s ha ezután kisméretű, gyorsan egymás után következő hájlítgatásnak vetjük őket alá, a meglazult fás részek összefüggése is meg­szűnik, igen apró részecskékre foszlatlak szét. Ha már most az így kezelt kórókat egy megfelelő nyílásokkal biró rostélyra helyezzük el, s erős légáramot irányítunk reá, úgy ez a légáram a felaprózott laza fa­részt a rostok közül kiviszi, s visszamarad a tiszta rostanyag, melynek szálai a ma­guk természetességükben egymás mellett fekve érintetlenül mutatkoznak. Az összelapítás történhetik természete­sen bármily más alkalmas módon is, így pl. egy sima lap és egy sima henger között, vagy pedig egy hengerpár között is. A haj­lítgatás is bármely más alkalmas módon történhetik, a fődolog, hogy a kóró belső fás részét olyan apró részecskékre bontsuk fel, melyeket azután erős légárammal könnyen kifúvathatunk a visszamaradó rostok közül. A kifúvást V4 —3 légkörnyo­másra sűrített levegővel eszközöljük. A sű­rített levegőt egy sorozat kiáramló csőszáj­ból — fúvókából — irányítjuk derék- vagy tompaszög alatt az előkészített kórókra, melyeket egy rostélyszerű aljzatra helye­zünk el. Az így alkalmazott sugárszerű légáramlatnak rendkívül élénk hatása van a kórókra, melyeknek apró fás alkatrészeit, mint a port fújja a rácsaljzat hézagain ke­resztül egy porfogóba. A kifúvás hatásá­nak élénkebbé tétele céljából a légkiáram­lást úgy szabályozzuk, hogy ez rövid idő­közökben megszakíttassék, s az egyes lég­áramlatok lökésszerűen löveltessenek ki a kiáramló fúvókákból. Az ily formán létesí­tett gyorsan egymás után következő rövid légáramlatok kalapáes-ütésszerűen hatnak a kórókra, s a fás részeket tökéletesen el­távolítják a rostok közül. Az így alkalma­zott rövid légáramlatok száma percenként 0—300 között váltakozhatik s úgy is alkal­mazhatók, hogy több sorozat fúvókából, a léglökések váltakozva löveltessenek k, A rostélyszerű aljzatot célszerűen egy végnélküli lánc vagy szállító szalag alak­jában alkalmazzuk, amelyre a kórókat el­helyezve, a légvezeték fúvókái előtt vezet­jük el, mialatt a fás részek kifúvása meg­történik. Ez a kifúvó eljárás máskülönben tetszőleges, e célra alkalmas berendezéssel is keresztülvihető, s mindenkor rendkívül gyors és tökéletes munkát kapunk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás növényi rostok nyerésére, jelle­mezve azáltal, hogy az ismeretes módon áz-tatással és szárítással előkészített ros­tok belső fás anyagát tetszőleges módon otyformán aprózzuk fel, hogy a külső rostok azáltal lehetőleg ne szenvedjenek s azután az így elaprózott fás részeket légáramlattal kifúvatjuk a rostok közül. 2. Az 1. pont alatt igényelt eljárás egy ki­viteli módja, jellemezve azáltal, hogy a kórók belső, fás anyagát erős összelapí­tás és rákövetkező hajlítgatás által ap­rózzuk fel. 3. Az 1. és 2. pontok alatt igényelt eljárás egy kiviteli módja, jellemezve azáltal, hogy a kórók összelapítását sima hen­gerek között eszközöljük, melyek foko-

Next

/
Thumbnails
Contents