79795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok nyerésére

Megjelent 15)22. évi október lió 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG. SZABADALMI LEIRAS 79795. szám. XIV/a. OSZTÁLY. Eljárás növényi rostok nyerésére. STRASSER ALBERT MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 április hó 16-ika. Rostos növények, mint a kender, len, csalán stb. rostjainak a kórókból való kitermelése az eddig ismeretes eljárásokkal és készülékekkel egyrészt túlnagy rostveszteséggel történt, másrészt a rostok minőségileg is nagyon szenvedtek az erőszakos megmunkálás következtében. Az eljárás a ma ismeretes gépeknél ugyanis az, hogy a száraz kórót az u. n. törőgépen durván rovátkolt forgó hengerek között vezetik át. miáltal a kóróknak belső fás része összetörik, s az így „megtört" kóróanyagot a tilológépbe vezetik, ahol gyorsan járó verőlécekkel a kórókból a megtört fás részeket kiverik, kitilolják, amidőn is visszamarad a nyers rostanyag. A tilolásból egy tetemes része a rostanyagnak azonban kóc alakjában kerül ki, mert egy részt a rostszálak a törés alatt elszakadoznak, másrészt a tilo-1 ásnál az így elszakadt rövid szálak kihullanak, összekócosodnak. Az így keletkezett kócot fonásra felhasználni nem lehet. Ezen rostnyerési eljárás alapján számtalan gépszerkezet keletkezett, azonban a rendszer hátránya mindannyinál megmaradt. A rostveszteség pedig tetemes, mert 20—40 százalékát is kiteszi a rostanyagnak, ami viszont óriási közgazdasági veszteség is. .Telen találmány célja egy olyan i-ostkinyerési eljárás megállapítása, melynél egyrészt a rostveszteség a legcsekélyebb, másrészt a rostszálak nem szenvednek minőségileg az erőszakos megmunkálás következtében. Az eljárás azon a gondolaton alapszik, hogy a rostot szolgáltató kóróknak a rositot szolgáltató külső háncsborítéka által bezárt belső fás részét fokozatosan olyan apró részekre bontjuk, — aprózzuk fel, hogy azután erős légsugarak alakjában alkalmazott légáramlattal ezen felaprózott fás részt a rostok közül kifúvathassuk. A fás részek felaprózásái a lehetőségig tökéletesen kell keresztülvinnünk, mert mentől apróbbá tesszük őket, annál könnyebben fúvathatjuk ki a rostok közül. Ez pedig a legjobban sikerül, ha a fás részek megközelítőleg por alakúvá válnak, de természetesen az elaprózást csak olyan mértékig eszközöljük, mely elegendő arra, hogy a kifúvás tökéletes legyen. A fás részek elaprózásának mikéntje máskülönben az eljárásra nincs befolyással, s bármely alkalmas módszerrel vagy berendezéssel eszközölhetjük azt. Ha a fás részek felaprózását meg felelő módon, kellő elővigyázattal eszközöl jiik, úgy a rostok a legnagyobb kímélettel szabadíttatnak meg ezektől, s csak igen csekély hulladék fog kóc alakjában kelet-