79792. lajstromszámú szabadalom • Közúton is használható vágány-jármű
Megjelent 15)22. évi október lió 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79792. szám. V/b. OSZTÁLY. Közúton is használható vágányjármű. ROGLER ALFRÉD GYÁROS DÜSSELDORF-GERRESHEIMBAN. A bejelentés napja 1918 november hó 21-ike. Elsőbbsége 1917 junius hó 8-ika. Hogy teherforgalomra szánt vágányzatot teljes mértékben lehessen kihasználni, elégséges számú kitérő- éíf kirakóvágányra van szükség és ezen feltétel épp úgy érvényes elektromos, mint gőzvasnt.akra. A keresztezési pontoknak, kitérőknek stb. megrongálása *> vasutat már is használhatatlanná .teszi, miután a forgalom a megrongált pontokon át az eddig használatos eszközök segítségével nem vezethető. A kitérő vágányokat csakis azon esetben líihet nélkülözni, ha a vágány,járművek nincsenek szorosan kötve a vágányúthoz, hanem oly berendezéssel bírnák, hogy nagyobb nehézség nélkül úgy, a vágányon való járásra, mint pedig a közúton való menetre használhatók; igen gyakran valamely hiányos vágányzat még meg nem rongált részei használhatók volnának, ha a járműveket a hiányos pontokon át lehetne juttatni. Azon számos előny közül, melyet az ilyen járművek nyújtanának, csak azt említjük meg, hogy többek között a vasúti teherárúknak közúti járművekre való átrakása feleslegessé válna, miután az árút tartalmazó vasúti kocsik a sínekről valamely közútra volnának helyezhetők és ezen folytatnák útjukat rendeltetési helyükig. Ilyen berendezések természetesen közúti vasutaknál is nagy szerepet játszanának, mert ezen esetben meg volna annak a lehetősége, hogy ezen vasutakat is teljes mértékben és a forgalom megzavarása nélkül használjuk ki. Tekintetbe veendő továbbá, hogy a közuti járművek minden további nélkül a közelben fekvő, a rendeltetési helyhez vezető vágányutakat használhatnák fel részben vagy teljesen. Mintán a menetellenállás tudvalevőleg vágányokon alig '/jo-i'észe a rossz utakon fellépő ellentállásnak, már ezen számviszonyban is oly óriási üzemerőmegtakarítás fejeztetik ki, mely ezen viszony kihasználására éppenséggel kényszerít. Az említett célt kétféleképpen érhetjük el, még pedig vagy a vasúti járni (iveket alakíthatjuk ki közúton való járásra, vagy pedig megfordítva a közúti járművet vágány menetre. Az utóbbi út előnyösebbnek látszik, miután a közúti járműnek kell az alapot képeznie, mert a közúti járműnek kell a berakodóhelyről a vágányig és ezután a vágányon teljesen vagv részben a használati helyig mennie. Emellett a vágányon való járásnak épp oly biztosnak kell lennie, mint más vá-