79706. lajstromszámú szabadalom • Színpad a játszósíkban jelenő bábúk vagy egyéb alakmások felléptetésére

- á -amelyek ugyancsak tolópályák gyanánt vannak kiképezve a díszletek számára. A (11) ágak a tolópálya kitérői gyanánt szolgálnak, úgy hogy ezek útján a dísz­letek útközben is berakhatok és kivehe­tők. A (8, 11) vezetékek továbbá azt is lehetővé teszik, hogy a díszletek ön­magába visszatérő pályát írjanak le a néző főirányban, mert az elülső (11) ág­ban leeresztett díszletet az (1) szint alatt hátravihetjük, s újból beállíthatjuk a (8) vezeték hátsó végébe. Ezt a körpályát azonban meg is szakít­hatjuk, olyképen, hogy a színpad előterét a (8, 11) pályán mozgatott díszletek, stb. lerakodóhelyévé mélyítjük ki. így pld. a megrajzolt esetben az (1) szint alatti (12) alsó térnek (13) előreálló toldata van, amit a (14) mellső fal határol. A kéznél levő (13) lerakóhely a díszletváltást gyor­sítja. A (13) lerakóhelynek (15) előre öblösödő felszínét bábszínházi szabad előadótérre képezzük ki, úgy hogy a (13) térnek még felszínét is hasznosíthatjuk és kombinált színpadot nyerünk, ahol pld. elül térbeli, beljebb pedig silhouetteszerű bábuk lép­hetnek föl. A (8, 11) pályán mozgatandó díszletek, stb. jelen találmány szerint körös-körül zárt keretek gyanánt vannak kiképezve. Ily módon azok a díszletrészek, amelyek­nek különben a játékszini padolatra kellene támaszkodniok, mindenestül be­függeszkednek a (8) pályába. Az ilyen díszletek, stb. zárt egységet képeznek, aminek együttmozgása perspektivikus, stb. hatásokat idéz elő. Ugyanazon keretre más és más díszleteket, vagy díszlet­részeket tűzhetünk föl. Egy ily egyszerű zárt keret látható a 3. ábrán, ahol a (16) vázra egyrészt a (17) díszlet, másrészt pedig a (18) villany­lámpák vannak ráerősítve. A keret a (19) szarvaknál fogva járomszerüen csüng a (8) pályán, s akár közvetlenül, akár pedig görgőkön csúszik rajta. A keretek akár magukkal hordják világító berende­zéseiket, akár pedig külön keretet ad­hatunk a lámpáknak, amely utóbbi eset­ben a keret körpályáján tologatva ismét változatos hatásokat idéz elő. A színjátszó tér mellső oldalának (20) alsó határfala, vagyis a rivalda, jelen találmány szerint a (21) vezetékben fel­tolható a színjátszó térbe. Ezen egyszerű elrendezésnek az az előnye van, hogy a nézőtér felé, alulról fölfele és viszont vál­togathatjuk a színjátszó tér bel világát és a játékszín elhelyezésének szintjét. A fel­tolható rivaldát továbbá kettős, átlátszó üvegfalból is készíthetjük, amik között a hézagot vízzel töltjük meg, úgy hogy a színjátszó tér vízkeresztmetszetűvé válto­zik. Azokat a vezetékeket és egyéb játszó­pályákat, amiknek segélyével a bábuk vagy egyéb alakmások a játéksinen meg­jelennek, tetszőleges szintben alkalmaz­hatjuk, s a színpad hosszában, keresztben, rézsútosan, lejtésben, stb., stb. helyezhet­jük el, magassági és egyéb helyzetüket tetszés szerint váltogathatjuk, úgy hogy ismét a legkülönfélébb hatásokat repro­dukálhatjuk a színpadon. Mindamellett a leírt színpad oly egyszerű, hogy könnyen állítható össze és lígyszólván csupa sík lemezzé szedhető szét, úgy hogy könnyen szállítható. A leírt színpad egyszerű szer­kezete azt is lehetővé teszi, hogy az egész színpadot akár játékszer gyanánt is elő­állíthassuk. Az ilyen játékszinpadot azután pld. ajtófélfákhoz erősíthetjük, két asztal közé állíthatjuk, stb. Szabadalmi igények: 1. Színpad a játszósíkban jelenő bábuk vagy egyéb alakmások fel léptetésére, jellemezve azáltal, hogy a színpad játszóterét annak önmagukban véve ismeretes határolóelemei, mint szín­falak, soffiták, hátfal, stb. játékszini padolat mellőzésével fogják közre. 2. Az 1. igénypontban védett szinpac1 egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a színpad oldalfalai párosan a nézőtér irányába vivő vezetékkel van-

Next

/
Thumbnails
Contents