79705. lajstromszámú szabadalom • Bábu vagy egyéb alakmás és hozzávaló játszópálya

6. ábra (2. lap) egy szabadon álló játszópálya elülnézete. 7. ábra egy küllő felülnézete. 8. ábra egy faligyámos játszópálya oldalnézete. A körvonalaival jelzett (1) bábu (2) feje (3) kerek nyaktő közbetéteiével van hozzáerősítve a (4) rúdhoz, amely utóbbi a (3) nyaktőnél fogva a felső (5) vízszintes lemezbe (3. ábra) van ágyazva. A (4) rúd áttöri ezután a középső (6) és alsó (7) lemezt (4. és 5. ábra), lenyúlik a bábu aljába és alsó vége onnan lefelé előreáll. Az. (5, 6, 7) lemezeket elül-hátul (8) lécek kötik össze egymással, úgy hogy a lemezek és a lécek merev vázat kölcsönöznek a bábunak, mimellett a (4) rúd a lemezekbe van ágyazva. Függélyes irányú elmozgás ellenében (9) tövisek biztosítják a (4) rudat. Ha már most a bábu alját megfogjuk és a rúd végét megsodorjuk, akkor a bábu feje megfelelőleg jobbra-balra fordul. A (4) rúdhoz hasonlóan vannak elrendezve a (10) kezekhöz tartozó (11) rudak, valamint a (12) lábakhoz tartozó (13) rudak is. Bármely rúd alsó végét sodorjuk, a liozzá tartozó testrész vízszintes síkú forgó mozgást végez. A mozgatott tag akár fixen lehet hozzáerősítve sodrórúdjához, akár pedig amint az 1. ás 2. ábrából látható, (14, 15, 16) csuklók közbetételével, amik segélyével a mozgások tagoltsága beállíthatóvá válik. A megrajzolt példából kivehető továbbá az is, hogy a-csuklós kapcsolat olyképen van elrendezve, hogy az önálló mozgású tag kétkarú emelő gyanánt van hozzáerősítve sodrórúdjához. A csuklócsapokon túlérő (17, 18, 19) karokat a hozzájuk kötött és lefelé vezetett zsinegeken csüngő (20) gyűrűknél fogva húzogathatjuk, mikor is az illető testrészek hosszabb emelőkarja ellensúly gyanánt szerepel. Magukat az egyes testrészeket, mint a rajzon például a lábakat, önmagában véve ismeretes módon tetszés szerint tovább tagolhatjuk. A leírt szerkezettel föl-le, előre-hátra, jobbra-balra, szóval a térben bárhova mozoghatunk. Összetett mozgásokat is bemutathatunk, mert pl. a zsinegek követik a sodró mozgást és bármely rúdállásnál működtethetők. A zsinegeket a lemezekbe fúrt (21) lyukakon is átfűzhetjük. A leírt szerkezet ugyan elsősorban térbeli alakmásokhoz való, azonban nincsen annak semmi akadálya sem, hogy pld. a törzs silhouetteszerű maradjon, s csupán a sodrással forgatott fej legyen rajta térbeli. A leírt bábut már az~ aljából kiálló rúdvégekre is bárhol leállíthatjuk, azonban jelen találmány szerint még egy talapzatról is gondoskodunk, amely támasztó és vezető szervekkel van ellátva. Az 1. ábra szerint a bábúnak (22) hengeres vagy szögletes talapzata van, amelyből fent és lent (23) és (24) karima áll ki. A (22) talapzatot sinek közé dugjuk, amiket a (23, 24) karimák közrefognak, s ekkor a bábu a sineken ide-oda tolható, bárhol megáll rajtuk és valamennyi sodrórúdja alulról mindvégig hozzáférhető marad. A bábu szerepeltetéséhez közreható eszköz gyanánt szolgál jelen találmány szerint egy játszópálya, ami a talapzathoz illő támasztó és vezető felülettel ellátott sínből áll, amely küllőszerűen úgy van ágyazva egy királytengelyre, hogy ez utóbbi körül forgatható. Ennek egy példája a 6. és 7. ábrán van feltüntetve, hol is a (25) lábakon áll a (26) oszlop, amelynek felső vége (27) királytengely gyanánt van kiképezve. Ez utóbbinak (28) vállgyűrűivel térközöket tartva vannak feltéve a (29) sinek. A síneket párosával a (30) csavarok fogják össze együvé. A sínpárok szabad vége villaszerűén nyitva áll, úgy hogy a bábukat ott betolhatjuk és kihúzhatjuk. A (27) tengelyre három sínpár van ágyazva és az egyes sínpárok szintkülönbségeit akár a bálik aljazatának toldásaival, akár pedig perspektivikus beállítással kiegyenlíthetjük. A 8. ábrán látható kiviteli alaknál a (27) királytengely (31) fali gyámra van ráerősítve, hogy a színpad oldalfalaira is alkalmazhassunk játszópályákat. A leírt játszópálya a bábuk kezelését