79697. lajstromszámú szabadalom • Méhkaptár
fedhető, illetve zárható el. (1. ábra). Ezen fedőlapok a munkánál vag'y vizsgálatnál a kaptái' oldalán kivül vagy belül felszerelt (o) kapocs (I. ábra) segítségével rögzíthetők és mint asztalkák használhatók. (I. ábra S1 ). Másik előnye ezen fedőlapoknak, hogy vizsgálatnál vagy munkánál csak azon részt nyitom fel, ahol dolgozom és így a másik részben foglalatoskodó méheket nem sra valóm huzamosabb megvilágítással. A fedőlapok mögött eltávolítható (T) üvegablak van. Ha ezen fedőablak keretét a 15. ábra szerint megfaragjuk, megkönnyítjük annak kivevését és a molyok sem fészkelhetik magukat oly könnyen az ablak rámája köré. Hogy a rnéheknek megkönnyítsük a kirepülési és a hazatérőknek a leszállást, a röplyuk elé fel- és leszerelhető (K) * röpdesvkácskát, röpkijárót alkalmazunk. (II. ábra). Ezen röpkijáró áll a ki- és leszállást megkönnyítő alsó (1) deszkalapocskából, a felső (m) (5. ábra) lapocskából, amely megakadályozza, hogy a nap közvetlenül a röplyukba tűzzön és a rabló méhek elleni védekezésnél is nagv scgítségére van a méheknek. Ezen kijáró fel- és leszelelhetősége a szállításnál és átrakásnál előnyös. Ezenkívül mivel csak a használatban lévő röplyukak elé akasZtjuk ezen röpkijárókat, a méhek tájékozódását is megkönnyítjük. A tájékozódás megkönnyítésére szolgál továbbá, hogy ezen röpkijárókat élénk színüekre festjük, aminek felfrissítése könnyű, mert kevés festékre van szükség és leszei élhetőségénél fogva a festéssel a méheket sem zavarjuk. A röpkijárónak a kaptárra való szerelése a rajta lévő fülek segítségével történik. Nagyon fontos a kaptáraknak szellőztetéséről gondoskodni. A találmány tárgyát képező kaptárnál a szellőztetés a. kaptár felső, alsó és mellső oldallapjainak (D) előugrásaiból (T., II. III. ábrák) a két kaptár össizetolásánál, illetve egymás mellé állításánál keletkező űrben, kaptárközben történik. Ezen kaptárköz akkorára hagyandó, hogy kézzel kényelmesen be lehessen férni. A meleg a kap tárban fent gyülemlik össze és így annak kibocsátása a kaptár mézűrjének, illetve a fészeknek a kaptárköz felé eső oldalán a mézűr, illetve fészek felső részén elhelyezett (R, r) röplyukszerii nyí láson át történik. (III. ábra). A röplyuk szerű nyílásba helyezett tolóka egyik fele lyukacsos. (6. ábra). Szellőztetés esetén a lyukacsos részt huziz.uk a rés elé. Miután a kaptárközbe a nap nem süthet, az itt elhelyezett szellőZőnyíláson át a méhek a méhes szobájának hűs levegőjét kapják. Ezenkívül a szellőzőnyílásba közvetlen fénv sem hatol és így a méheket sem1 zavarja. Ugyancsak a kaptárközben a mézűr alsó részén alkalmazott röplyukszerii (b) nyíláls a méheknek kiszöktetésére szolgái mézpörgetés alkalmával. Pörgetés előtt a mézűrt a fészektől elválasztó Hanemann-rácsot lefödjük pléhlemezzel. hogy a mélíek ne közlekedhessenek. Ha a mézűr röpnyílása nyitva van, azt is elzárjuk. A mézűrbe szorult méhek hamarosan észreveszik elzártságukat, Mi dőn izgatottságuk már elérte tetőfokát, a kaptárközt alkotó mellső, csuklókon kifelé felnyitható (D) íészt kihajtjuk, (í.. II., TTT. ábra) utána a kaptárközben levő. fentebb leírt elhelyezésű (b) nyílás toló káját húzzuk ki. A méhek hamarosan kirepülnek ezen a kijáraton, de vissza már a megszokott röplyukhoz térnek. Ezután (D) ajtócskát és a szöktető nyí lást eifeárjuk. Ha a szöktettést oly idő ben végezzük, amikor rablás kitörésétől kell tartanunk, a 9. ábrán feltüntetett (q) csövecskéket, melyekre (y) (10. ábra) gumi csövecskék vannak szerelve, a röp lyukra helyezzük, úgy hogy a méhek csak ezen keresztül juthassanak a szabadba. Bejutni ezeken a csövecskéken át — mivel a gumiesövecske a rámászó méh súlya alatt, leroskad — semmilyen méh sem tud. Az esetleg bentmaradt
