79669. lajstromszámú szabadalom • Vízimótor
Megjelent 1923. évi október hó 24-é n . MAGYAR KIRÁLYI |Í| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79669. szám. XI/e. OSZTÁLY. Vizimótor. VASS BÉLA POSTA-TÁVIP»I)AI FŐTISZT BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 május hó 14-ike. A találmány tárgya oly vizimótor, | amely főként csendes folyású folyóvizek vizierejének hasznosítására van hivatva, s mint ilyen a víz szinén i'iszó szerkezetre van építve hasonlóan a vízimalmokhoz. A találmány lényege abban áll, hogy két dob között kifeszített végnélküli szalagon vagy hevederen elrendezett és körülfutó önműködően összecsukódó és nyiló lapátok szolgálnak a vizierő felvételére, miáltal a dobok forgásba hozatnak és ezek tengelyeiről vitetik át a forgás valamely az erőt hasznosító gépezetre. A találmánynak egy további jellemzője abban áll, hogy a lapátok támadófelülete a mozgás irányára nem merőlegesen, hanem hegyesszög alatt vannak elrendezve, még pedig olyképen, hogy a csuklósan kiképezett lapátok csuklópontja közepén van és a támadófelületek ezen középső csuklócsaphoz képest a mozgás irányában előre hajlanak, úgy hogy a hajtóközeg a lapát két vége felé tereltetik és ilykép fokozatosan hosszabb úton adja át a benne felhalmozott energiát a lapátoknak. Ezen lapátoknak egy célszerű kiviteli alakjánál azok olyképen vannak kiképezve, hogy merev részüket csak egy-egy keret alkotja, amelyhez egy zsákszerű rész csatlakozik és ennek fenékrésze képezi a tulajdonképeni, rézsútosan álló támadófelületet, amint azt az alábbiakban még részletesebben is ismertetni fogjuk. Ily módon a lapát felülete voltakép homorú kiképzést nyert, ami szintén hatékonyságának fokozását eredményezi. A végnélküli szalag egész hosszban megfelelő támasztó szerkezeten vezettetik, amelyen az egyes lapátok is görgőkön futva kellően alátámasztatnak és ezen vezető-támasztószerkezet nyugszik az úszóelemeken, amelyek a jelen esetben célszerűen pontonok gyanánt van kiképezve. Az egész elrendezés abból az alapgondolatból indul ki, hogy az összes (lehetőleg nagyszámú) működő lapátok, huzamosan függőleges helyzetben álljanak, eltérőleg az ismeretes vizikerekektől, amelynél csak kevésszámú lapát merül egyidejűleg a vízbe és ezek közül is mindig csak egy lapát fogja fel teljes felületével az áramló közeget, t. i. a mindenkor legalul lévő lapát és az is csak egy pillanatban, míg a többiek többé-kevésbé rézsútos helyzetet foglalnak el, amint fokozatosan merülnek
