79638. lajstromszámú szabadalom • Repülőbomba

— i — lított helyzetben fogva tartja. Az (50) záró­kilincs másik karja a (42) állítóbütyök mozgási pályájába nyúlik be és ezen bütyök által, bizonyos, előre meghatáro­zott számú kilométer hosszú út megtétele után, az (51) rúgó hatása ellenében, a (46) ütközőhöz sioríttatik, úgy hogy az (50) zárókilincs kikapcsolódik a (48) vezető­pálya (52) fogazatából (lásd az 5. ábra pontozott vonalait). A (42) állítóbütyök most, további útjában, az (50) zárókilincs és a (46) ütköző közvetítésével, eltolja a (45) állítóemelőt és ezzel egyszersmind el­forgatja a (44) háromkarú emelőt, úgy hogy a (7) magassági kormány annyira elforog, amíg el nem éri a repülőbomba vízszintes pályáján való repüléséhez szük­séges helyzetét, mely pillanatban azután a (46) ütköző (49) orra a (48) vezetőpályá­nak alkalmas helyén kiképezett (53) fog­kivágáshoz ér és a (47) rúgó hatása alatt ebbe becsappan (5. ábra pontozott vona­lai), hogy ezzel a (45) állítóemelőt, a (44) emelőt és a (7) magassági kormányt ismét rögzítse. A repülőgép (4) motorjának a repülő­bombának a célpont felett való lezuhaná­sát előidéző megállítása, a rajzolt pél­dánál, a benzinbeömlós elzárásával törté­nik. Erre a célra az (54) benzinbevezető vezetékbe (4. ábra) egy (55) szelep v;\n be­iktatva, melynek szeleptestét egy a szelep­orsón elrendezett (56) rúgó állandóan nyitva tartja. Ez a szeleporsó, az (56) rúgó hatása alatt, egy (57) emelő útján, egy­szersmind egy a (41) csavarorsóval pár­huzamosan elrendezett (58) rudat, a (42) állítóemelő mozgási irányával ellenkező irányban véghelyzetébe tol el. Az (58) rúdon egy (59) ütköző van elállíthatóan megerősítve, mely a (42) állítóbütyök moz­gási pályájába nyúlik be és az (58) rúdon a kívánt kilométerszámra állítható be a (40) kilométerbeosztás mentén. Ha tehát a (42) bütyök eléri ezt az (59) ütközőt, el­tolja az (58) rudat, ezzel az (57) emelőt a berajzolt nyil irányában elforga'tja és az (55) szelepet elzárja. A (4) repülőgépmotor tehát megáll és így a repülőbomba, a be­állított távolságban, lezuhanni kényszerül. A leírt repülőbomba kezelése és műkö­dési módja most már, a fent előadottakból, könnyen megérthető. Ha ugyanis egy bizonyos czélpontot kell a repülőbombával eltalálni, akkor mindenekelőtt a (24) kom­paszt állítjuk be, pontosan a célpont irá­nyának megfelelően, azaz a (27) mágnes­tűt, a (30), (31) segédtűkhöz képest, olyan szöggel állítjuk el, melyet a kívánt repü­lési irány az északdéli iránynyal bezár, mire a kompaszházat úgy forgatjuk el, hogy a (27) mágnestű pontosan beálljon annak észak-déli kompaszbeosztására. Ez után a (7) magassági kormányt, a (45) állítórúd' megfelelő beállításával, az (50) zárókilincs és az (52) fogazat útján, a kívánt emelkedésre állítjuk be. Moslt a (41) csavarorsó forgatásával a (42) állítóbüty­köt annyi kilométerrel állítjuk az (50) zárókilincs elébe, amennyit a repülőbomba, a kívánt magasság eléréséhez, igényel. Ez­után még az (59) ütközőt állítjuk be a cél­pont távolságának megfelelő kilométer­számra, mire a repülőbombát, miután azt magát is beirányítottuk a célpontra, elre­pülni hagyjuk. Erre a célra a (4) repülő­gépmotort, a szokásos módon, megindítjuk, mire a repülőbomba, közönséges repülőgép módjára, felrepül. Ha az rítközben, vala­mely külső befolyás folytán, eltereletetnék beállított repülési irányából, akkor a (24) kompasz (27) mágnestűje és vele a (30), (31) segédtűk kilengenek nyugalmi hely­zetükből és ezzel a (6) oldalkormányt a fent leírt módon befolyásoló (22) elektro­motort bekapcsolják a (26) akkumulátor (25) áramkörébe, mely mótor azután a repülőbombát, a fent leírt módon, vissza­tereli eredeti, beállított repülési irányába. A (22) elektromotor természetesen rögtön ismét kikapcsolódik az említett áramkör­ből, mihelyt a (27) mágnestű ismét eredeti helyzetébe került vissza. A (4) repülőgép­motor ekközben folytonosan működteti a (39) kilométerszámlálóművet, ez tehát foly­tonosan forgatja a (41) csavarorsót, mely így a (42) állítóbütyköt megfelelően tova­mozgatja. A beállított repülési magasság-

Next

/
Thumbnails
Contents