79584. lajstromszámú szabadalom • Projectofon

2. ábra a hangfelvevő ellenzőt mutatja oldalnézetben, a 3. ábra egy elektromágneses féri vzáró szerkezetnek egyik előnyös példaként! kiviteli alakját ábrázolja, végül a 4. ábra a lejátszóberendezésnek vázlatos képét felülnézetben mutatja. Az 1. ábrán a kinematografiai felvevő készüléknek (a) objektíve a fényt az időszakosan tovahaladó (b) filmre Vetíti. A tenykévének egy részét a filmnek oldalán a ferdén álló (c) tükör elfedi, úgy hogy a filmnek ezen slzeg'élyén az (a) lencséből jövő fény hatástalan. A filmnek erre a szegélyére egy másik fényforrás hat és pedig az a fény fonás, amelynek fényét a lefényképezendő hangok irányítják, vagy megváltoztatják. Az 1. ábrán ez a fényforrás (F)-fel van jelölve és fényét a (g, h) leneséken át, ha szükséges még egy (e) tükör közvetítésével a (c) tükörre és innen a filmnek szegélyére vetíti. A (g, és h) lencséknek közös fókuszában a hurokalakú vékony (k) fém szál acskán al/5 (i) tükröcske van alkalmazva, mely egy erős v^i^^ens mágnesnek két sarka között Ez a mágnes az (F) fényforrálsböl jövő fénynyalábnak áteresztésére nyílásokkal van ellátva. A (h) lencse felé eső nyílás ékalakú és az (i) tükörnek beállítása olyan, hogy nyugalmi állapotában a fénykéve az éknyí-1 ásnak csúcsa alatt marad, úgy hogy a mágnes falán a fény nem megy át. Ha azonban az (i) tükör elmozdul, akkor a fénykéve a nyílásnak mindinkább szélesebb részén megy át, s így a tükör elmozdulása mértékének! megfelelően a filmnek szélére több vagy kevesebb fény jut. A (k) fémhuzal a (T) teleppel és (M) mikrofonnal egymás után van kapcsolva, s az áramkörbe még egy tehetetlenség nélkül dolgozó elektronrelais pl. Lieben Reiss-féle telefonrelais is beiktatható a hangok által okozott áramváitozások erősségének fokozására. A mikrofonnak a hanghullámok hatása alatt keletkezett ellenállásváltozásai a (k) hurokra úgy hatnak, hogy ez a hurok a permanens mágnesszélhez képest a változások mérvéinek megfelelően többé-kevésbbé eltorzul, minek következtebi-n a hurokra erősített (i) tükör a h mg'huliániok benyomásaival arányos kilengéseket, illetőleg rezgéseket végez. Ennek az a következménye, hogy a fénykéve különböző mértékben emelkedik és az ékalakú kilépési nyíláson különböző magasságon megy át és a (h) leneséheb különböző fónymenynyiséget vezet, mely fényerősségek az (knyíláisnak megfelelő alakjánál fogva arlálnyosak a mikrofonba jutott hanghullámokkal. A változó intenzitású fénykéve az (e) és (c) tükröcskéken visszaverődve a filmre jut. A képnek exponálásánál a hangrezgéseknek megfelelő fényintenzitásváltozásokat álló filmnél is a. film szegélyének más és más helyére kell exponálnunk. E célból az (e) és (c) tükrök között a (d) ellenző van alkalmazva, melyet részletesebben a 2. ábra tüntet fel. Ez a (d) ellenző a fogazott (D) dob által mozgatott 'átlátszatlan szalagból vagy egy állandó forgásban tartott megfelelő nagyságú dobpalástból áll, mely egy vagy több (rl, r2, r3) réssel vagy hasi tékk'al van ellátva. Az (e) tükörről a fény tehát csak az (r) résen át juthat a, (c) tükörre és mivel a (d) ellenző állandó mozgásban van, az ezen résen átmenő fény mindig más és más ponton éri a (<•) tükröt és így a filmet is, úgy hogy a pillanatonként változó fény az álló filmnek más és más helyén exponáiódik, miért is a filmen különböző megvilágítású sávokat kapunk. Ajánlatos, hogy az áramlökések ne jussanak közvetlenül a (k) hurokba, mert ennek saját rezgése csak igen finom kiviteleknél csökken annyira, hogy ete a hangfelvételt nem befolyásolja. Ezen rezgések csillapodásának gyorsítása céljából célszerű, ha a (k) hurkot egy 1:1-hez csévélt áttevő tekercs útján kapcsoljuk be az áramkörbe, mikor is a nyitási