79582. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár

helyezett (6) lemezkékkel együtt a (9) csap fejéhez támaszkodó (10) nyomórúgó által összetartva. A rekesztőlemezek két-két egyforma mélységű (7—7) réssel bírnak s az agyúk köré fogó felhasított rugalmas (18) cső révén oly helyzetben tartatnak, melyben mindegyikük élének telt része áll szemben a tok hátfalán elrendezett merev (8) bordával. Az ajtó külső vagy belső oldalán a zárban elrendezett (12, 12) kulcsrésen (fi. ábra) át betolt (13) tolókulcs révén a rekesztőlemezek a (18) rúgó hatása ellenére oly helyzetbe lendíthetek, melyben az illető ajtóoldalnak megfelelő összes (7) rések szembe kerülnek a (8) bordával. A zár következőképen működik: a feltüntetett zár játszó ajtókhoz alkalmazható, vagyis olyan kiképzésű, hogy a (3) nyelv oldott állapotában az ajtó nyitásakor (1) tokjába benyomatik, míg a nyelv ezen eltolása, vagyis az ajtó nyitása az elreteszelés után nem lehetséges. Az oldott helyzet a 2., 3. és 4. ábrákban van feltüntetve és azon helyzeteket képezi, melyekben a (11) rúgó nyugalmi helyzetben van, vagyis mindkét végén a nyelv és a tok egy-egy támasztékjához fekszik. A (3) nyelv ezen oldott helyzetébe akkor jut, ha az (5) rekesztőlemezeknek az egyik ajtóoldal felőli (7) rései a (13) kulcs révén a (8) borda elé hozattak s löketjük egy részén a bordára feltolattak. A (3) nyelv e helyzetből a (11) rúgó ellenére akár kifelé, akár befelé nyomható, mikor is a (11) rúgó két vége egy-egy támasztékot elhagy úgy, hogy a rúgó csak egy helytálló és egy mozgó támaszték közé szorul. Ha a zárat zárni, ill. a (3) nyelvet elreteszelni akarjuk, akkor azt a (11) rúgó ellenére annyira kell előretolni, hogy a (7) rések lekerüljenek a

(8) bordáról, mert ezután a (18) rúgó a rekesztőket önműködően úgy lendíti el, hogy íves éleiknek telt részei kerülnek a (8) borda elé, úgy hogy ezután a nyelvet hátranyomni többé nem lehet (1. ábra). A (3) nyelv ezen elreteszelő eltolása a zár kétoldalán elrendezett rúgós (14) nyomógombok révén történik (4. és 5. ábra), melyek 16) orsóinak (17) ékei a nyomógomboknak a (15) rúgó ellenére való beszorítása alkalmával a nyelv megfelelő ékfelületeire hatnak s a nyelvet a szükségelt kis mérvben kifelé szorítják. A nyelvnek az elreteszelést létesítő eltolásakor a (11) rúgó a nyelv hátsó támasztéka és a tok mellső támasztéka között szoríttatik össze; e rúgóhatással szemben a nyelv a (8) bordához szoruló (5) rekesztőlemezek révén van rögzítve (1. ábra). Ha a zár oldandó, akkor a (13) kulcs (4. ábra) bevezetése révén az (5) rekesztőlemezek annyira lendíttetnek el, liogy az egyik ajtóoldalhoz tartozó réseik a (8) borda eíé fordulnak, mire a (11) rúgó a nyelvvel együtt e réseket feltolja a bordára a 2. ábrabeli helyzetbe. Ha már most az ajtóra nyomást gyakorolunk, az oldott nyelv tovább benyomulhat a tokba, miközben az (5) rekesztők tovább tolódnak fel a (8) bordára, amíg a 3. ábrabeli helyzet nem éretett el, melyben a (11) rúgó — az 1. ábrabeli helyzetével ellentétesen — mellső végével a nyelv egy ütközőjéhez, hátsó végével pedig a tok egy ütközőjéhez támaszkodik. A zár az 1. és 5. ábrabeli módon erősíttetik az ajtóra. A tok-oldalaknak a tokon túl nyúló (19) nyúlványai átlapolják az ajtó azon ki metszését, melybe a zár illesztetik. A felerősítés ezen módja feleslegessé teszi az ajtó kivésését, úgy hogy csupán a (20) csavarok révén rögzített zárat gyakorlatilag minden ajtóra lehet alkalmazni a zár vagy a kulcs módosítása nélkül. A rajzon az (5) rekesztőlemezek a mozgó nyelvvel vannak kapcsolva, míg a (8) borda helytálló. Nyilvánvaló, hogy e részek viszonyos helyzete az eredmény változása nélkül meg is fordítható. Szabadalmi igények. 1. Zár, melyben egy szabálytalan végű kulcs több (5) rekesztőlemezt működtet, jellemezve egy, a (3) nyelvet mindkét mozgási irányában befolyásoló (11) rúgó által, mely egyrészt a nyelvvel al-