79567. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok kiszolgáltatására

légnyomással egyensúlyt tart és a (cl) eső furatának kapillaritása folytán újabb lég­mennyiség nem léphet be. Ha most a (c) tér falát pl. a (d) eső benyomása útján az (1) helyzetből a pontozva rajzolt (2) hely­zetbe nyomjuk össze, akkor a (c) térben levő folyadékmennyiség a (d) csövön át kilép. Azáltal, hogy a (d) csőnek a (c) tér falába tömítően beillesztett belső vége az utánaengedő fal (2) helyzetében a (b) vá­laszfalban kiképezett (f) liomorulatba fek­szik, a kiszolgáltatandó folyadékmennyi -ség kibocsátása után a készülék légmente- * sen el van zárva és további folyadék nem léphet ki. Az (f) homorulat és a (d) cső megfelelő vége célszerűen kongruens gombsüvegek alakjában van kiképezve, ami által a (d) csőnek a készülék tenge­lyéből való kilengése ellenére is mindig egyenlő adagolást és tökéletes elzárást érünk el. Ha a (c) tér falát szabadon bo­csátjuk, a fal az (1) helyzetbe tér vissza és a (b) fal (e) nyílásán át az (a) tartályból folyadék tódul a (c) térbe. A (c) tér meg­töltése előtt a készüléket különösen sűrűbb folyadékoknál célszerűen a 2. ábrán látható helyzetbe hozzuk, mely­ben a (d) cső nyílása felfelé van fordítva. Ebben a helyzetben az (F) folyadékkészlet és az (L) levegő az (a) tartályban helyet cserélnek és az (a) tartályban lesülyedő folyadék dugattyúként működve, a (d) cső furatán át levegőt szív a készülékbe, úgy hogy a készüléknek az 1. ábra szerinti lielyzet.be való visszaforgatásánál a, (c) tér az (F) folyadékkészletből folyadékkal telik meg. A készüléket tehát közvetlenül egymás után ismételten használhatjuk mindaddig, míg csak az (a) tartály folya­dékkészlete ki nem merült. Az adagolás mértéke kizárólag a (c) tér befogadó­képességétől függ. A (b) falat, mely dngaszszerűen lehet kiképezve, az (F) folyadékkészlet kimerü­lése után kivesszük és az (a) tartályt friss folyadékkal töltjük meg. A (c) tér utánen­gedő fala az (a) tartály és a (b) fal között folyadék- és légmentes tömítést képez. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alak az 1. és 2. ábrán láthatótól csak any­nyiban tér el, hogy a (c) tér fala nem gömbsüveg, hanem henger alakjában van kiképezve. A működtetésnél a (c) tér falát vagy a (d) cső benyomásával, vagy a ben gerpalástra sugárirányban pl. két ujjal gyakorolt nyomással szoríthatjuk össze. Ezen kiképzésnél a henger palástja szi­lárd anyagból állhat, mely esetben a hen­gernek a (d) cső végét tartó alapja mem­bránszerűen, pl. gumiból lehet kiképezve. Ezen esetben a működtetés természetesen a membránnak tengelyirányú beszorítá­sával történik. A 4. ábrán látható foganatosítási alak­nál a (c) tér fala a (b) fal és a (d) csövet tartó (g) korong közé van befogva. Hasz­nálaton kívül a (g) korongot dugaszként az (a) tartály nyílásába illesztjük, amikor is a (d) cső az (a) tartályba nyúlik. A cső vége abban az esetben, ha a zárt készü­lék az ábrázolt helyzetből 180°-kal elfor­díttatik, a folyadék felett álló légtérbe ér és így folyadék a (d) csövön nem léphet ki. Az ábrázolt foganatosítási alakok a ké­szüléket csak vázlatosan mutatják, az alaki és szerkezeti kiképzés azonban az ábrázolttól eltérő is lehet. Az (a) tartály tetszőleges anyagból, pl. üvegből vagy fémből, a (c) tér fala bármilyen, folyadé­kot át nem bocsátó, összenyomható anyag­ból, pl. gumiból készülhet. A készülék mindennemű folyadékadago­láshoz, pl. orvosi célokra, venereás beteg­ségek elleni profilaktikus becseppentések­hez, cseppentőüvegek helyettesítésére stb. használható. Szabadalmi igények. 1. Készülék folyadékok kiszolgáltatására, jellemezve egy, a kiszolgáltatandó fo lyadékmennyiség többszörösét befogadó készlettartály és egy, az egy-egy mű­ködtetésnél kiszolgáltatandó folyadék­mennyiséget befogadó, a kapilláris nyílású kibocsátóelemmel összekötő, összenyomható falu tér által. 2. Az 1. igényben védett készülék foga­natosítási alakja, jellemezve a készlet-

Next

/
Thumbnails
Contents