79510. lajstromszámú szabadalom • Uszónélküli gázosító

— 2 -a (18) tengelyen van elrendezve, mely utóbbira még a gázosítóból kinyúló (19) emeltyű is fel van erősítve. A (18) tengely fölött van az (1) légvezetőcsőben egy, a rajzban fel nem tüntetett, ismert szerkezetű fojtószelep elrendezve. A (15) beáramlási hasítékoknalc szabályozására szolgál a (20) hüvely (2. ábra), mely forgathatóan van az (1) légvezetőesövön elrendezve; a gyűrű a (15) liasítékokhoz mérten ferdén elrendezett (21) lyuksorokkal van ellátva. A (2) kiáramlási szájeső alsó végén a (22) gyűjtőesésze van elrendezve. A gázosító működése a következő: A gázosítónak az 1. ábrában feltüntetett, használaton kivüli állapotában a (7) szájcsőgyűrű, valamint a (6) szájcsőtorkolat a (8) tűvel, a (10) légátáramlási csatorna pedig a (9) szeleptesttel el van zárva; hasonlóképpen vannak elzárva a (15) beáramlási liasítékok a (14) cső tolattyűval. A. motornak elindításánál a fojtószelepet és a gázemeltyűt a kormánykeréken kissé a nyitási állásba forgatjuk, miáltal, a (17) rudazat közvetítésével, a (8) tűt megemeljük, úgy hogy az égési anyag a (7) szájcsőgyűrűn át a (6) száj csőtorkolathoz áramolhatik. A motornak szívóhatása következtében az (1) légvezetőcsőnek (13) gázosítási terében vacuum létesül, miáltal az égési anyag, a (2) kiáramlási szájcsőből a (12) furatokon és egyidejűleg levegő, a (3) légnyilásokon át, a (13) gázosítási térbe szivatik. Azáltal, hogy a légsugár és a (6) szájcsőtorkolatból kiáramló égési anyag bizonyos ferde szög alatt ütköznek egymásba, a horony-alakú (9) szeleptestben, már a (12) fiiratok előtt, a levegő és az égési anyag jól megkeverődnek, úgy hogy előgázosítás megy végbe. Az ekként létesülő keveréknek. a sok (12) furaton történő átáramlásánál újabbí megosztás és örvénylés áll be, melyek a (13) gázosítási térben teljes gázosítást létesítenek. Mivel az égési anyagnak beáramlását a (7) szájosőgyűrűn, valamint a (6) szájcsőtorkolaton egy bizonyos meghatározott kis mennyiségre lehet lefojtani, már a motornak üres járásánál is arányos gázkeveréket kapunk. A motornak teljesítményre való átmenetelénél, amit a gázemeltyűnek a nyitó állásba való további forgatásával érünk el, az égési anyagnak beáramlását és ezzel együtt a légbeáramlást a (8) tűnek megemelésével fokozzuk, amikor is időközben a (9) szeleptest a (10) légátáramlási csatornát szabaddá tette. Az ezen beáramló levegő a gázkeveréknek a (12) furatokon át történő beszívását nem sziin teti meg, mivel a vacuum a (13) gázosítási térben igen erős. Sőt, a (10) légátáramlási csatornában nagy sebességű légáramlás keletkezik, amikor a légáram ismét szög alatt éri az égési anyagnak és a levegőnek a (12) furatokon ferdén kiáramló keverékét, ami az égési anyagnak és a levegőnek további jó keverődését idézi elő. A motornak teljes erőkifejtésénél levegőnek és az égési anyagnak valamennyi átáramlási harántmetszete meg van nagyobbítva és az égési anyag nyomás alatt áramlik ki a (6) szájcsőtorkolatból, mivel a (7) szájcsőgyűrű már nem hat fojtóan. Az égési anyag a (9) szeleptestnek harang-alakú belső felületére fecskendeztetik, köddé foszlik szét, amikor is ez a köd a (3) légnyílásokból kiáramló levegővel keveredik, ami, amint már említtetett, erős gázosítást biztosít. A szívás most már főképpen a (10) légátáramlási csatornán megy végbe, míg a (12) furatokon át csak köd áramlik ki, melyet a (10) csatornából jövő gázkeverékáram ismét szög alntt ér. A (9) szeleptesttel egyidejűleg a (14) csőtolattyú is megemeltetett, miáltal a (15) beáramlási hasítékok fokozatosan szabadakká tétettek, úgy hogy a kiegészítő levegő derékszög alatt ütközik az átáramló gázkeverékáramba és ezzel egyesül. A '.15) hasítékoknak beáramlási össharántmetszetét a (20) hüvelynek forgatásával pon tosan szabályozhatjuk. A gázemeltyűnek zárómozgatásánál a