79504. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitikus oxigénelvonó

Megjelent 1922. évi október lió 8-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79504. szám. Ve/2. OSZTÁLY. Elektrolytikus oxygénelvonó. HARTUNG KÁROLY A. MAGÁNMÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1917 április hó lOike. Németországi elsőbbsége 1916 április hó 11-ike. kiöblítés útján A vas finom elebből kiadódó1 Ismeretes már vízben feloldott oxygénnek oly módon való eltávolítása, hogy a vizet vasforgács fölött elvezetik, mimellett a mechanikailag hozzákevert oxygén a nagy felületeken lerakódik és a finoman elosztott vas által vegyileg leköttetik. Ennek az eljárásnak azonban tetemes hátrányai vannak. A képződő vasoxydok igen gyorsan elpiszkolják és eliszaposítják a vasforgácscsal megtöltött szűrőket úgy, hogy gyakran szorulnak eszközlendő tisztogatásra, oszlása és a forgácsnak tömött ágyazása igen nagy szűrőellenállására (egészen 1 atm.-ig és még azon felül) vezet. Hogy oxygéndnsabb víznél is jó eredményt kapjunk, a készülék méretei a lassií oxydációfolyamatok következtében igen megnövekednek. Sok alkalmazási célra a vízbe behozott vastartalom nem kívánatos, sőt egyenesen káros. Az alábbiakban ismertetett új eljárás a vízben feloldott oxygénnek megvonására a felsorolt hátrányokat kiküszöböli. Az líj eljárásnál oly szűrőt alkalmazunk, mely váltakozva különböző elektromos választó erejű fémekkel van megtöltve, vagyis olyanokkal, melyeknek másodrendű vezetőkkel való érintkezésénél elektromos erő lép fel. Ezáltal számtalan vagy sok kicsiny vagy nagyobb galvánelem keletkezik, melynek intenzivebb oxydáeiófolyamatokat vonnak maguk után. A vízben feloldott oxygén ily módon gyorsan és hatályosan távolíttatik el, a készülékek kedvező méretűek lesznek, illetve kiöblögetés csak nagyobb időközökben válik szükségessé. Vas helyett a fennforgó viszonyokhoz illeszkedő más fémek is alkalmazhatók. A fémek elosztásának távolról sem kell oly finomnak lennie és a szűrőellentállás sokkal kisebb lesz. A mellékelt rajz az oxygénlevonó eljárás példaképeni foganatosítási alakját szemlélteti. (a) egy hengeres tartályt jelöl, mely alul és fölül (b, c) szitafenekekkel van ellátva. Ezen szitafenekek között kétféle, még pedig különböző választó erejű fém forgácsa van egymás fölé rétegezve. A rétegezés szabályos lehet, amint azt a rajz mutatja, vagy pedig teljesen össze is keverhetjük a fémeket. Fémek gyanánt zink és vörösréz, zink és vas, vas és vörösréz jönnek tekintetbe. Fémek más alkalmas elsőrendű vezetővel is helyettesíthetők. A tisztítandó víz a (d) csövön áramlik be és az (e) csövön folyik el. Az (f) cső mecha-