79487. lajstromszámú szabadalom • Öltönyakasztó és öltönytár

— 3 — egész szélességére kiterjedő (c) egyes ' nadrágátvető, míg az öltönyszorító az (f) hüvelyekkel a keretnek (a) hossztagjain eltolható, melyeken az öltönyszorító az (f) hüvelyeken átjáró recés fejű (g) csavarok segélyével a megkívánt állásban rögzít­hető. Az öltönyszorító áll a keret egész szélességére kiterjedő és két végén az (í) hüvelyeket hordó (d) kengyeltartóból, mely az (e) kengyellel egy darabban készül, és a (h) ellenkengyelből, melynek két vége az (i) spirális csavarokká van kiképezve, me­lyeknek szabad vége a (d) kengyeltartóhoz van erősítve, míg a spirális rugók maguk a kengyeltartó köré vannak csavaroiva olyképpen, hogy a (h) ellenkengyel a spi­rális rugók hatása alatt állandóan az (o) kengyelhez szorul. Az öltönyakasztónak felfüggeszthetésére szolgál a keret felső (b) haránttagján el­rendezett és a (z) gyűrű alakjában kiké­pezett függő. Az öltönyakasztónak második foganato­sítási alakja (2. ábra) az elsőtől csak any­nyiban különbözik, hogy a keret hossztag­jaihoz mozdulatlanul hozzáerősített, egyes nadrágtartó helyett a keret hossztagjain el­tolható és ezeken rögzíthető, kettős nadrág­átvető van alkalmazva. Ezen nadrágátvető a keret hossztagjain eltolható ós a recésfejű (n) csavarok segélyével a megkiivánt állásba (n) csavaroksegélyével a megkivántállásban rögzíthető (o) hüvelyekbe erősített és a ke­ret egész szélességére kiterjedő (cl, c2) rudakból áll (3. ábra). Ezen öltönyakasztóknak használati módja a bevezetésben elmondottak alapján telje­sen világos úgy, hogy minden további ma­gyarázat merőben felesleges. Az öltönyakasztóknak elhelyezésére szol­gáló szekrények akként vannak kiképezve, hogy a szokásos magasságuknak megtar­tásánál az öltönyakasztónak aránylag cse­kély magassága (kabáthossz) mellett sza­bad rendelkezésre álló férőhely bármely tetszőleges módon felhasználható. A feltüntetett foganatosítási alaknál (4. ábra) a szekrénynek felső része, az öltöny­l pzakasz, az öltönyakasztónak felvételére van kiképezve, míg a szekrénynek fenma­radó alsó része zárható fiókok befogadá­sára van berendezve. Az öltöny-szakasz fedémén a (k) lemez­rugók vannak megerősítve, melyekbe az öltöny akasztóknak (z) gyűrűit bekapcsol­juk; hogy az öltönyakasztók a szekrény szélességének irányában ne lenghessenek •ide-oda, azokat az öltönyszakasz fenekén minden öltönyakasztó számára kettesével elrendezett rögzítőkkel, a (k) lemezrugók kiképzésével azonos kiképzésű (m) lemez­rugókkal hozhatjuk kapcsolatba (5. ábra) úgy, hogy az öltönyakasztók a szekrény­ben mozdulatlanul vannak behelyezve, ami az öltönydarabokat rendkívül kiméli és ezeknek gyűrődését megakadályozza. Az öltönyakasztók mozdulatlansága a dolog természetéből folyólag különösen fontos bőröndöknél. A bőröndnek feltün­tetett foganatosítási alakjánál (6. ábra), mely a 4. ábrában feltüntetett szekrény módjára van beosztva, a bőröndnek belső szélessége egyenlő az öltönyakasztó kere­tének külső szélességével úgy, hogy a bő­rönd becsukásánál az öltönyakasztók a szé­lességi irányban való elmozdulás ellené­ben biztosítva vannak; hogy ezen mozdu­latlanság az említett irányra merőleges irányban is biztosíttassék, a bőrönd öltöny­szakaszának fedémén az (r) vezetékek -vannak alkalmazva, melyeknek kiképzése olyan, hog5r az öltönyakasztók beléjük il­lesztett gyűrűinek csak a vezetékek hossz­irányában engednek elmozdulást, minden más irányú mozgást pedig megakadályoz­nak. Azonos kiképzésük van a bőrönd öl­tönyszakaszának fenekén elrendezett (z) vezetékeknek is (7. .ábra) úgy, hogy a bő­röndbe helyezett öltönyakasztók minden elmozdulás ellenében biztosítva vannak, bármily kíméletlen elbánásban is részesül a bőrönd. Természetes, hogy a találmányt képező öltönyakasztó és öltönytár a részletekben sokféleképpen módosítható anélkül, hogy maga a találmány is megváltoznék. így teljesen szabadon választhatók az

Next

/
Thumbnails
Contents