79487. lajstromszámú szabadalom • Öltönyakasztó és öltönytár

Megjelent 1922. évi október hó 8-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79487. szám. I/i. OSZTÁLY. Öltönyakasztó és öltönytár. GILLER ZOLTÁN ERDÉSZ ÉS PETRICH SÁNDOR TANÍTÓ, MINDKETTEN BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 december hó 11-ike. Öltönydaraboknak felakasztására már eddig' is számos szerelék vált ismeretessé, melyek azonban csak a nadrágnak lefogásáról esetleg ki feszítéséről gondoskodnak és melyeknél a' kabát -és a mellény a szereléknek kabáttartójára egyszerűen rá vannak helyezve anélkül, hogy azok is be volnának fogva vagy ki volnának feszítve. Ezen ismert szerelékekkel szemben a jelen találmányt képező szerelék nemcsak a. nadrágot., hanem a kabátot is lefogja és kifeszíti, ahol is a kabát, alatt a kabáttartóra helyezett mellény a lefogott és kifeszített kabát által alakjában megtartatik, úgy hogy a szerelék valósággal öltönyakasztót képez. A találmányt képező öltönyakasztó egv felfüggeszthető keretből áll, melynek felső haránttagja, ismert módon széles felfekvési lapok segélyével, kabáttartóvá van kiképezve, míg a keretnek két hossztagjával vagy mozdulatlan összeköttetésben vagy ezeken eltolhatóan és rögi.ithetően a nadrágnak elhelyezésére szolgáló egyeb vagy kettős, szinelő harántrúd van elrendezve, melyeket az alábbiakban nadrágátvetőknek fogunk nevezni. Ugyancsak a keretnek hcssztagjain, de mindenkor eltolhatóan és rögzíthetően van elrendezve, még pedig a nadrágátvető alatt, egy öltönyszorító, mely egyrészt a nadrágátvetőn elhelyezett nadrágnak szabadon lelógó részeit, másrészt pedig a kabáttartón elhelyezett kabátnak szárnyait, és ujjait fogja össze, miáltal egyúttal a mellény is, mely a kabát alatt van elhelyezve, 1" van fogva. Végül megfelelő szerkezeti részeknek (függesztőknek, függőknek és rögzítőknek) alkalmazásával gondoskodva van az oltönyakasztónak felfüggesztéséről és esetleg rögzítéséről is. Az öltönyakasztónak használati módja a következő: A szokásos módon hosszba rakott nadrágnak két egymáshoz fektetett szárát, egyes nadrágátvevővel ellátott öltönyakasztónál, akként vetjük át ezen nadrág átvevőn, hogy a szárvégek és az övező egy magasságban szabadon lógnak le. Ha a nadrágátvevő a keret hossztagjain eltolható és rögzíthető, akkor a nadrágátvető, akként állítandó be, hogy a nadrágszárnak, az övezőnck és az elhelyezendő kabát újjainak végei színeijenek. Ha a nadrágátvető mozdulatlanul van a keretnek hossztagjaihoz erősítve, akkor ezen meg-