79435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tengeri szalma gazdasági és ipai hasznosítására
A J " zuk, melyben a tejsavas erjedéshez szükséges hőmérséklet fenntartható. A tejsavas erjedést a kívánt mértékű feltárás elérése után megszakítjuk és az erjesztett anyagot facsarógépbe hozzuk, melyben a szilárd anyagokat a jelentékeny mennyiségű, oldott állapotba jutott anyagoktól, melyek már maguk is értékes takarmányt szolgáltatnak, elválasztjuk. Az erjesztéssel már részben feltárt anyagot ezután megfelelő edényben lúgos kivonatolásnak vetjük alá. Maga a lúgos kivonatolás ismert módon mehet végbe, de célszerűen azzal az eltéréssel, hogy míg eddig igen híg (0.1—0.2%-os) lúgoldatokat kellett alkalmazni, addig a találmány értelmében jóval koncentráltabb és pedig oly töménységű lúgoldatokat használhatunk, hogy az oldat a feltárás után még lúgos maradjon. A lúgos kivonatolás hgfejezte után az anyagot újból facsarógépbe hozzuk, melyben a lúgos kivonatolásnál oldatba ment anyagokat a most már a takarmányozásra alkalmas alkatrészektől túlnyomó részben megszabadított cellulózától elválasztjuk. A lúgos kivonatolás után eltávolított oldat, mely a tejsavas erjesztés után a rostanyagból kifacsart oldathoz hasonlóan értékes takarmányanyagokat tartalmaz, abban az esetben, ha aránylag koncentrált lúgoldatot használtunk, káros liigosságától megszabadítandó, amit azáltal érünk el, hogy ezen oldatot újabb, még csak erjesztett nyersanyag feltárásához használjuk fel, úgy hogy a lúg közömbösítése az eljárás egy hasznos fázisában megy végbe anélkül, hogy a lúg abszolút mennyiségét növeltük volna. Ezáltal az eljárással elérhető termelési hányadot fokozzuk. Minthogy a lúgos kivonatolás koncentráltabb lúgoldattal végezhető, a kapott takarmányBöl sokkal kevesebb vizet kell bepárologtatással eltávolítani, mint az eddigi eljárásoknál. Az eljárásnak egy foganatosítási módjánál a tej savas erjesztést elhagyjuk és a tengeriszalmát az említett, koncentráltabb lúg alkalmazása mellett lúgos kivonatolásnak tesszük ki. A tengeriszalmából kifacsart lúgos oldatot újabb, feltáratlan anyag kivonatolására használjuk és ezáltal egyúttal közömbösítjük is. Az eljárás ezen foganatosítási módja különösen már korhadt teUgerisjsalmánál ad jó eredményeket. Az erjesztés és a lúgos kivonatolás után kapott oldatoknak, továbbá a visszamaradó rostanyagnak további feldolgozása ismert, pl. az említett szabadalmakban leírt módon mehet végbe. A tejsavas erjesztés előmozdítására a foszlatott anyaghoz oly sókat vagy sóoldatokat adhatunk, melyek a tejsavas erjesztő baktériumoknak tápanyagai. Az erjesztést továbbá kedvezően befolyásolhatjuk azáltal is, hogy azon baktériumokat, melyele a tiszta kulturával beoltott rostanyagot megerjesztik, megfelelő fertőtlenítés útján más baktériumok káros hatásától megóvjuk. A leírt eljárás más oly növények (pl. hüvelyesek, zab stb. szalmájának feldolgozására is alkalmas, melyek kevés cellulóza mellett sok emészthető anyagot tartalmaznak. Szabadalmi igények: 1. Eljárás tengeriszalma gazdasági és ipari hasznosítására, azáltal jellemezve, hogy az aprított tengeriszalmát tejsavas erjedésnek vetjük alá, az ezáltal oldott állapotba jutott anyagoktól elválasztjuk és a rostanyagban visszamaradó tápértékű anyagokat ismert módon lúgokkal kivonatoljuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a tejsavas erjesztést követő lúgos kivonatoláshoz oly töménységű lúgot használunk, hogy a kivonatolás után kapott oldat lúgos maradjon és ezt az oldatot közömbösítés céljából újabb, erjesztett anyag feltárására használjuk. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az aprított nyersanyaghoz az erjesztést elősegítő tápsókat, illetve tápsóoldatokat adunk.
