79425. lajstromszámú szabadalom • Berendezés riasztójelek adására

_ 4 _ közvetítésével, az (e) galvántelep (p) po­zitív pólusával jön vezető kapcsolatba, melynek (N) negatív pólusa a rajzolt fo­ganatosítási példánál, a vasból való a ka­zettatokkal van vezető összeköttetésben. A (d) gördülő elemnek összeköttetésben működik már most a fent említett átkap­csoló berendezés. Ez áll: egy a (h) ten­gely körül forgathatóan ágyazott (i) két­karú emelőből és egy ennek hatása alatt elmozgatható második emelőelrendezés­ből, mely — mint az 1. ábrán látható — egyszerű (k) kontaktusemelőnek is lehet kiképezve. A (d) gördülő elemet az (i) kétkarú emelő mellső vége körülveszi (3. ábra), vagy valamely más módon befolyásolja úgy, hogy ez a (d) gördülő elem, miután jeladás céljából, a kazetta (a), (b) tokjá­val már kontaktust zárt, az ezáltal el­,mozgó (i) emelő hatása alatt ismét ama felső, illetve középhelyzetébe jut vissza, melyben nem érintkezik az (a) kazetta­tok (b) fenekével, azonban az (f) rugal­mas lamella és. a (g) szeg nyomó hatása alatt, rögtön érintkezésbe jön azzal, mi­helyt a kazettát eltoljuk az asztalon, vagy leemeljük arról. Az (i) kétkarú emelő hátsó végével há­rom berendezés van összekötve. Ezek egyike (1) spiráilrúgókból áll, melv azt idézi elő, hogy az (m) kikapcsoló emelő visszaállításakor az (i) emelőnek a (d) gördülő elemet körülvevő vagy más mó­don befolyásoló mellső vége alsó helyze­tébe jön, hogy ezzel a (d) gördülő elemet középhelyzetébe, azaz abba a helyzetébe hozza, melyben az nem létesít kontaktust az (a) tok (b) fenekével. Az. (i) emelő ezen hátsó végével össze­kötött második berendezés egy (k) kon­taktusemelőből, vagy valamely más emelő elrendezésből áll, mely a berendezés nyu­ga'mi állapotában, egy a (d) gördülő elem fentemlített áramkörében fekvő (o) elek­tromágnes (n) fegyverzetére támaszkO'­dik. Ennek a (k) kontaktusemelőnek az a feladata, hogy a (p) főkontaktussal áramzárást idézzen elő, ha a (d) gördülő elem maga már kontaktust zárt az (a) tok (b) fenekével. Ekkor ugyanis, a (d) gör­dülő elemnek ezen kontaktuszáró beha­tása folytán, az (o) elektromágnes gerjed, meghúzza (n) fegyverzetét és ez felszaba­dítja a (k) kontaktusemelőt, melyet az­után egy (q) rúgó a (p) főkontaktusra nyom, ill. lehúz. Az (i) emelő hátsó végével, harmad­szor, egy (m) kikapcsoló emelő van ösz­szekötve, mely mozgatásával kettős ha­tást gyakorol. Az egyik hatás abból áll, hogy az (i) emelő mellső végét alsó hely­zetébe. és ezzel a (d) gördülő elemet nyu­galmi helyzetébe állítja be, a másik pe­dig abból, hogy az (i) emelő hátsó végét felemeli és ezzel a jelző berendezés ki­kapcsolódását idézi elő. Ez az utóbbi úgy történik, hogy az (i) emelő felemel­kedő hátsó vége a (k) kon taktusemelőt leemeli a (p) főkontaktusról, tehát meg­szakítja az áramkört és ezzel az (o) elektromágnes (n) fegyverzete ismét nyu­galmi helyzetébe térhet vissza. Visszafor­gatásakor ez az (m) kikapcsoló emelő újból lenyomja a (k) kontaktusemelőt az (n) fegyverzetre és ezzel azt az emelőt, a legközelebb jelző periódus számára, új­ból visszaviszi munkaképes helyzetébe. Azáltal, hogy az (m) kikapcsoló emelő az (i) kétkarú emelő két végének válta­kozva fel- és lefelé mozgását idézi elő, egyúttal azt is eredményezi, hogy akkor, ha az (i) emelő mellső vége lefelé halad, a (d) gördülő elemnek az (a) kazettatok (b) fenekével va'ó, kontaktuszáró érint­kezése megszűnik, míg az (i) emelő ezen mellső végének felfelé mozgásakor a (d) gördülő elem újból a legközelebbi jelző periódushoz való munkaképes helyzetébe jön. A betörés, vagy lopás ellen biztosított, elmozgatható (hordozható) pénzkazettá­nak a rajzon feltüntetett foganatosítási példájánál a leírt berendezés működése már most a következő. Mihelyt a kazettát valamilyen módon, pld. lopáskor véletlen meglökés folytán elmozgatják, a (d) gördülőelem kontak-

Next

/
Thumbnails
Contents