79403. lajstromszámú szabadalom • Tápvízmelegítő gőzmosdonyok és hasonló szerkezetű kazánok részére
beerősítve az -alakú (i) vízcsövek, melyek egyik szárukkal a felső (a), másikkal az alsó (al) kamrába nyílnak. Az előmelegítő az (e) füstszekrénynek (el) ajtójára van csavarva, azzal együtt mozog, ha az ajtó kinyílik, vele együtt fordul ki a füstszekrényből az előmelegítő is. A találmány egyik részét képezi a (d) kettős csapház, mely a tápszivattyú és előmelegítő között egyrészt, az előmelegítő és kazántápfej között másrészt a megfelelő kapcsolatot létesíti olyképpen, hogy (dl— d2) csapházszerüen kiképzett végeibe nyúlnak az oda becsiszolt (f—fl) tápcsövek csapszerű végei; a kevés tömítést leszorító gyűrűvel és (g—gl) hüvelyes csavaranyával beszorítva. A (d) kettős csapház a füstszekrény ajtóra van erősítve, azzal együtt mozog, ha az ajtó mozdul a (dl— d2) mint csapliáz-, az (f—fl) csöveg végei körül mint csap körül fordul és lehetővé teszi az előmelegítőnek a füstszekrényből való eltávolítását, anélkül, bogy azon az ajtó nyitásán kívül bármiféle munkálatokat végezni kellene. A (d) kettős csapház, úgy van a füstszekrény ajtóra szerelve, hogy függőleges középvonala, az ajtósarok csapjának középvonalával egybeesik. Az előmelegítő működése a következő: a tápvíz a szivattyútól az (fl) csövön lesz a (d) kettős csapház (dl) részébe szorítva, annak csatornáján és (pl) ágán át a (h) csőbe, onnan pedig az alsó (al) vízkamrába jut. Az alsó kamrából az (i) vízcsöveken át — ahol a tűzcsövekből kiáramló magas hőfokú égéstermékektől felmelegszik — (a) felső kamrába jut. Az ily módon felmelegített víz, a felső kamra legmagasabb pontjából vezetett (hl) cső közvetítésével (p) ágon át vissza jut a (d) kettős csapliáz (d2) részéne, annak csatornáján és az (f) csövön a kazán tápfejhez. A felső (a) kamra egész hosszában (k) lemezzel részben el van választva. A felmelegített vízből kivált iszap a (k) lemez mögött ülepedik és a kamra legmélyebb pontjából (n) csövön át (rn) iszap gyűjtőbe — nagyobb átmérőjű csődarab — jut, illetve gyűlik, melynek aljában van (ml) lefuvatócsap, a csap megnyitása után, a működésbe hozott tápszivattyúval, az előmelegítő, üzem közben is kimosható. Az iszapgyűjtő a füstszekrényen kívül van elhelyezve, hogy az ülepedő iszapot a szekrényben uralkodó meleg mozgásba ne tartsa. A felső vízkamrába van csavarva (ni) cső is, melynek az ajtón át vezetett végét kupak zárja. Ezen csövön keresztül lesz megtöltve az üres előmelegítő a tüzelés megkezdése előtt. Mivel az előmelegítő csöveibe is képződik kazánkő, szükséges azoknak belsejét is tisztítani, Hogy a tisztítás könnyen és jól végezhető legyen, a találmány szerinti előmelegítő víz csövei egyenes idomúak, vízkamrái két részből állók és szétvelietők. Az (a—al) vízkamrák (b—bl) síkfalaiba (n) hornyok vannak képezve, mely hornyokba, a kamrát alkotó félkörben hajlított (ni) lemeznek szélei beillenek; á lemez szélei, illetve élei és a horonyfenék közé megfelelő tömítőanyag van helyezve. A két részt, a félkörbe hajlított (nl) lemezt egész kerületén körülfogó (z-) kengyelcsavarok tartják össze, melyeknek csavaros végeik a síkfalon túl érnek . A síkfalou nyugvó (zl—z2) csavarsorok meghiizásával a lemez élei a horonyfenékhez közelebb jutnak, miáltal a tömítőanyag erősen közbeszorítva, víz- és gőzhatlan tömítést létesít. Ha a vízcsövek tisztítása válik szükségessé, a kengyelcsavarok anyáinak leszedése után a kamratest a síkfalról levehető, ezáltal a csövek végei szabaddá válnak és egyenes száraik alkalmas készülékkel kényelmesen tisztíthatók, (o) részeik pedig (ol) diígócsavar eltávolítása után szintén akadálytalanúl hozzáférhetők. A kenyelcsavarok közül néhány darab úgy van kiképezve — felsőkamra (r) — hogy azzal az előmelegítő a füstszekrény ajtójára felcsavarható, ezáltal lehetővé van téve, hogy az elvízkövesedett előmelegítő 6—8 darab csavaranya oldása után a kazánról eltávolítható és helyére a kitisztított tartalék betehető. Mivel az előmelegítő alkalmazása, a ka-