79348. lajstromszámú szabadalom • Betörésnek vagy felmetszésnek ellenálló hordozható táska pénz és értéktárgyak szállítására

— 3 — zárak nincsenek feltüntetve); az 5. ábrán az I-el jelölt zárnál csak a kulcsszakáll metszete és a II. valamint a III. záraknál csak a kulcscsap van ábrázolva; a 7. ábrán á zárnak csak külső tokja van feltüntetve. A (p) reteszrúd minden zárnál ismert módon S kivágásokkal van ellátva, melyekbe a kulcsszakáll belekapaszkodik és a kulcs kellő elforgatása után a reteszrudat az 5. ábrán látható nyíl irányában eltolja. Természetes, hogy az (s) kivágások helyett bármiféle más a kulcsnak' támadási felületet nyújtó toldatok is alkalmazhatók. Az I. zárnál az (s) kivágás a zárhoia viszonyítva úgy van elrendezve, hogy nyitott zárnál a kulcsszakáll a zárban való elforgatásánál épen az (s) kivágásba kap és a reteszrudat egy darabhal eltolja. A II. zárnál az (s) kivágás a kulcslyuktól a nyíllal ellenkező irányban oly távol van elrendezve, hogy csakis a retesznek az I. zárban a kulcs egyszeri elforgatása által okojzott eltolása után jut oly helyzetbe, hogy a II. zár kulcsa belekaphat. A II. zárnál az (s) kivágás mellett egy második (s') kivágás is van képezve, úgy hogy a II. zárnál a retesz a kulcs kétszeri elforgatása által két lökettel tolható el. A III. zárnál három (s, s', s") kivágás van képezve, melyek elseje a kulcslyuktól három reteszlöketnyire van elrendezve, úgy hogy a III. zár (s) kivágása csakis akkor kerül a kulcslyukhoz képest kellő helyizetbe, ha a reteszt előbb az I. zár kulcsával egyszer azután a II. zár kulcsával kétszer eltoltuk; a III. zárnál a retesz három kulcsfordulattal háromszor tolható el. A retesz visszatolása, illetve a zár nyitása természetesen csakis ellenkező értelmű működéssel megy. Ha a zárásnál a fenti sorrendet nem tartjuk bta, akkor, mint azt a II. és IIT. záraknál feltüntetett eredményvonallal rajzolt körök mutatják, a kulcsszakáll a retesz alsó telt szélébe ütközik és nem forgatható el. A zárak természetesen az ismert biztosító berendezésekkel (pl. rekesztő lemc-izekkel) lehetnek ellátva, melyek mint ismert szerkezetek a rajzon nincsenek feltüntetve. A (j") keretrészben mindegyik (q) reteszhoroggal szemben oly (t) kivágás van képezve, melyeken a reteszrúd nyitott helyzetében a (q) horgok átléphetnek. A reteszrúd eltolásánál a reteszhorgok szabad vége a (i") keretrész iala mögé kerül és így a két keretrészt összekapcsolja vagyis a táskát zárja; a (q) horgoknak a reteszrnddal párhuzamos része valamivel hosszabb mint hat reteszlöket, hogy a retesz a hatszori kulcsfordítással eltolható legyen. Hogy a (p) reteszrudat a (q) reteszhorgokkal a zárt helyizetben még jobban biztosíthassuk, a (j") keretrészben (u) zárak vannak elrendezve, melyek (o) reteszei U-alakúak, úgy hogy a retesz egyik szára az (u)-zárban a hozzátartozó kulccsal függélyes irányban eltolható, míg a másik szára (v', v") nyílásokon át a (j') keret üregébe nyúlik át. Az (o) reteszek egyik szára a (p) reteszrudat fogja meg, amennyiben a zárásnál ennek egy (w) hornyába mozog, míg a másik szár a (q) reteszhorgot biztosítja, amenynyiben ennek egy (x) lyukán megy keresztül. A (w) hornyok és (x) lyukak természetesen úgy vannak elrendezve, hogy csakis a keresztrúd teljesen zárt (hatszor eltolt) helylzetében fekszenek az (o) reteszek felfelé nyúló száráivá! szemben (az (o) reteszek nyitott helyzete a 7. ábrán teljes vonalakkal, zárt helyzete eredmény von alakkal van feltüntetve). Ha most az (u) zárakat a hozzájuk tartozó kulcsokkal ellzárjuk, akkor az (o) reteszek egyik szára a (p) reteszrúd (w) hornyaiba, a másik szára pedig a (q) reteszhorgok (x) lyukaiba hatolnak és a reteszrudat rögzítik. Az (u) zárak is úgy lehetnek szerkesztve, hogy bizonyos számú kulcsfordulattal működnek, pl. alz egyiket egyszer, a másikat kétszer és a harmadikat háromszor kell zárni. Természetes továbbá, hogy úgy a sorrend, mint a kulcsfordítások száma változtatható, úgy hogy az egyik ilymódon be-