79345. lajstromszámú szabadalom • Összerakható forma üreges kövek üreges falak és effélék előállítására

vonatkozik. Az összeköttetés a találmány slzerint egymást párosával ékké kiegészítő kengyelek útjain történik, melyeknek ékíelületein kivágások oly módon vannak kiképezve, hogy az egyik kengyelnek kivágásai által keletkező lépcsőfokok az összekapcsolandó falak külső, a másik kengyel kivágásai pedig az összekötendő falak belső felületére támaszkodnak. Az ékalakú kengyelek a fonnának külső és a magot alkotó belső falain áthatolnak, ahol is az ékfeliileteken kiképezett bevágások a belső és külső falaknak egymástól való távolságát biztosítják. A két ékalakú kengyel összekapcsolása pl. oly, módon mehet végbe, hogy az összekötő kengyelek homlokfelületén horony, illetve üreges kiszögelés van kiképezve, mely hornyon, illetve kiszögelésen a kengyeleknek vízszintes elmozgását megakadályozó orsó van átdugva. A két kengyelnek függélyes irányú elmozgását a kengyeleken átdugott pecek vagy efféle akadályozza meg. A mellékelt rajizban üreges kövek, falak és effélék előállítására alkalmas összerakható forma példaképpeni foganatosítási alakja van szemléltetve. Az 1. és 2. ábrák egy üreges forma két különböző foganatosítási alakjának keresztmetszetét tüntetik fel. A 3. ábra a zárókengyelen át vett függélyes metszet. A 4. ábra a zárókengyel axonomttrikus képe. Az 5. ábra egy üreges formának axonometrikus képe különféleképpen kiképezett zárószervekkel. A találmány szerinti forma a külső (a) és a belső (b) falakból áll (1. ábra). A belső (b) falak (c.) végei ékalakban vannak kihajlítva oly módon hogy a szomszédos falak kihajlított felületei egymást átlapolják. Ezen kiképzés folytán lehetségessé válik ezen belső formafalaknak könnyű eltávolítása a forma űrös tereibe beesömöszölt anyag megkeményedése után anélkül, hogy a falak vagy formakövek sarkai megsérülnének. Az egyes formafalak összeköttetése párosával egymás fölé helyezett (d, e) kengyelekből álló ék segélyével törtéténik (4. ábra). A kengyeleknek egymással nem érintkező ékalakban kiképezett felületei (f), illetve (g) kivágásokkal vannak ellátva. A (d) kengyel kivágásai folytán keletkező lépcsőfokok a forma falainak külső, az (e) kengyel (f) kivágásai pedig a forrna belső falaihoz támaszkodnak, melyeket ily modon kölcsönösen megtámasztanak, illetve merevítenek. A kengyelek úgy vannak elhelyezve, hogy minden egyes kengyelszár két-két egymást átlapoló belső fal közepén hatol át a formán, úgy hogy minden egyes kengyel egy külső és két-két, összesen négy belső falon hatol át, tehát összesen öt falat kapcsol össze egymással, ill. merevít egymáshoz képest. A kengyelek felvételére a formafalakban megfelelő alakú hasítékok vannak kivágva. Ezekbe a hasítékokba először is az alsó, (e) kengyelt vehetjük be, ezt követőleg pedig a felső (g) kengyelt toljuk be és a két egymás fölé helyezett kengyelt azután a függélyes (h) orsók vagy csapok útján kapcsoljuk össze egymással, mely orsók vagy csapok pld. a felső kengyel hornyán és az alsó kengyel kiszögelésének megfelelő furatán mennek át. Az orsók vagy csapok a kengyeleknek hosszirányú elmozgását gátolják meg, míg a harántirányú elmozgást a kengyelek ütközési helyein átdugott vízszintes (i) peckek biztosítják. A 4. ábra slzerinti pecek az 5. ábra jobb oldalán L-alakú szeggel van helyettesítve. A 3. ábra nagyobb léptékben szemlélteti az egymás felett elrendezett és egymást ékké kiegészítő kengyeleket. Ezen ábrából egyúttal kitűnik, hogy a (d) kengyel a formafalak1

külső, az (e) kei]-