79342. lajstromszámú szabadalom • Előmelegített szekundérlevegőt bevezető tűzkosár takaréktűzhelyek és fűtőkályhák számára

térrel közlekedő összeköttetésbe liozzák; ezen tér pedig minden oldalról zárt és csakis alúl nyitott, mely helyén a kamútérrel közlekedik, úgy hogy a hamútérbői fölemelkedő levegő egy része a keret lyukain át a tűztérbe szivatik és itt mint friss szekundér levegő a tüzet táplálja. Minthogy a tűzkosár rendes tüzelés mellett erősen megmelegszik a mögötte levő térben és a lyukain átvonuló szekundér levegő igen erősen fölmelegíttetik, úgy hogy a lehető legtökéletesebb elégést biztosítja. Az 1—3. ábrákon feltüntetett takaréktűzhelynél az (1) rostély három oldalról egy (2) öntöttvas kerettel van körülvéve, mely az eddig szokásos kifalazott tűzfészek alakja szerint van kiképezve. A (2) keret egész felületén sűrűn (3) lyukakkal van ellátva, melyeken a keret mögötti (4) térből a levegő a tűztérbe juthat. A (4) tér oldalt és fölül zárt, ellenben alúl nyitott és itt a hamútérrel közlekedik. A (4) tér külső alsó széleiből (5) terelőlemezek nyúlnak ferdén lefelé, melyek a tűzkosár (3) lyukain esetleg áthnllott hamút a hamúládába vezetik. A (2) keret szilárdítása céljából (6) merevítőbordákkal lehet ellátva, melyek a (4) térben való légáramlás megkönnyítése céljából (7) áttörésekkel bírhatnak. A rajzon feltüntetett tűzkosár fa- és széntüzelésre van berendezve; ha ezen tűzkosarat . koksztüzelésre is akarjuk alkalmassá tenni, akkor azt valamivel mélyebbre készítjük, úgy hogy a rostély fölött a koksztüzeléshez szükséges magas tüzelőanyagréteg számára elegendő tér áll rendelkezésre. Ugyanezen kosarak fa- és széntüzelésre is használhatók, mely esetben a rostélyt egyszerűen valamivel magasabbra helyezzük. A 4. és 5. ábrákon feltüntetett tűzkosár az 1—3. ábrákon feltüntetett tűzkosártól csak abban különbözik, hogy ezen tűzkosárnak csak egy része van (3) lyukasztással ellátva, míg ellenben egy része, t. i. a tüzelőajtóval szemben fekvő része ismert módon vízmelegítő gyanánt van kiképezve, mely célból a kosár ezen része a víz be- és elvezetésére alkalmas (16) csőcsatlakozásokkal felszerelt (8) üreget képezi, melyen a melegítendő víz átáramlik. A (8) üreg mögött még egy (9) lyukasztott lemezrész lehet elrendezve, mely a (8) víztartóüreg mögött egy (10) üreget képez és ezen üreg hátul és oldalt zárva van, azonban ugyanúgy, mint a (4) üreg alúl nyitott és e helyen a hamútérrel közlekedik. A 6. ábrán az ismert szerkezetű Meidinger-féle kályha függélyes metszete van feltüntetve, mely azonban a jelen találmány szerint van átalakítva. E célból az eddigi Meidinger-kályhák (11) bordás tűzkosara egész felületén, mint azt a 6. és 7. ábrák mutatják, sűrűn lyukasztott és a lyukasztott tűzkosár egy (12) belső köpennyel van körülvéve, mely a lyukasztott (11) tűzkosár körül egy (13) teret határol. Ezen tér fölül a (14) gyűrű által le van zárva, ellenben az alsó áttört (15) gyűrű áttörésein át a hamútér felé nyitott, úgy hogy a hamútérből jövő levegő egy része a (13) térbe és innen a kosár lyukasztásain keresztül mint szekundéilevegő a tűztérbe juthat. A kályha egyéb részei változatlanok és a szokásos módon vannak szerkesztve. A 8. ábrán a találmány szerinti tűzkosárnak egy cserépkályhában való elrendezése van föltüntetve. Mint a rajzból láthatjuk a tűzkosár a kályhába úgy van beépítve, hogy a rostély tartja és a tűzkosár mögött a szekundér levegő számára egy minden oldalról zárt és csak a hamútér felé nyitott (4) tér keletkezik. A tűzkosár fölött a tűzhuzatok ugyanúgy mint az eddigi kályháknál a mindenkori szükségletnek és a kályha méreteinek megfelelően vezethetők. Szabadalmi igények: 1. Tűzkosár takaréktűzhelyek és fűtőkályhák számára, azzal jellemezve, hogy a rostélyt részben vagy egészen körülvevő kosár egész felülete, vagy felületének legnagyobb része sűrűn elrendezett áttörésekkel van ellátva és a