79332. lajstromszámú szabadalom • Kapaszkodókerék

— 2 amelyben a (g) görgő oly magasai) áll (1. az 1. ábrán eredményvonallal feltünte­tettt helyzetet), hogy a körülfogó könyök­emeltyűrendszer a görgő alatt minden befolyásolás nélkül tovaforoghat. Ha a lépcsős bütyköt a (k) kéziemeltyű elfor­gatása utján a 3. ábrán látható helyzet­ből, pl. a 4. ábrán feltüntetett második kapaszkodó állásba hozzuk, amelyben a lépcsős bütyök (3) lépcsője van a hatásos állásban, akkor a (g) görgő, mihelyt az (A) nyíl irányában forgó (c, d) illetve (cl, dl) kön yökem eltyűren ds'zer ezen görgőhöz érkezett, a megfelelő (si) fel­futófelülettel (1. ábra) kiképezett könyök­emeltyűrudazaton gördül és ezt annyira lenyomja, hogy a további forgás közben a könyökemeltyii csuklója a (g) görgő alatt tovahaladhat (1. a könyökemeltyű­nek az 1. ábrán szakadozott vonalakkal szemléltetett helyzetét). Minthogy a könyökeineltyűnek egyik (d), illetve (dl) karja az agyhoz, a másik (c), illetve (el) kar pedig a (b), illetve (bl) gyűrű­höz van kapcsolva, ennélfogva a könyök­emeltyű leszorítása,, illetve szétterpesz­tése folytán egyfelől a (b), illeve (bl) gyűrű és másfelől a kerék agya között viszonylagos elfordulás, illetve viszony­lagos elállítás következik be és ezzel az (a), illetve (al) kapaszkodóelemek a kerék koszorújából előretolódnak. Az el­rendezés akként van foganatosítva, hogy a könyökemeltyűrendsior már megfele­lően le van szorítva, még mielőtt az emeltyűrendszer által befolyásolt gyűrű­höz tartozó első lapát a talajt elérte volna (5. ábra), úgy hogy a kapaszkodó­elemek elállítása csupán a súrlódási munka legyőzése mellett megy végbe. Hogy kapaszkodókarok számára több állítógyűrű alakalmazása esetén mind­egyik gyűrű kapaszkodóelemeinek elál­lítása ugyanazon körülmények között következzék be, evégből a könvök­cmeltyűrendszerek, illetve azoknak (e, f) és (el, fl) megerősítési pontjai egymás­hoz képest megfelelően el vannak tolva. Ez az eltolás két gyűrű alkalmazása ese­tén 180 foknyi szögnek, három gyűrű alkalmazása esetén 120 foknyi szögnek felel meg és így tovább, úgy hogy 'a má­sodik csoport tekinteteben ugyanazon működtetés következik be, mint az első csoportnál, mihelyt a második csoport ugyanazt az állást érte el, amelyben az első csoport elállítása ment végbe ós így tovább. Az (i) lépcsős bütyök megfelelő kiképzésével a kapaszkodó elemeknek tetszőleges közbenső helyzeteit érhet­jük el. A találmány szerinti szerkezet vissza­menetnél ugyanolyan módon működik. Ekkor a (g) görgő az 1. ábrán teljes vo­nalakkal feltüntetett (cl) könyökemel­tyűrész külső felületén és azután a (dl) könyökemeltyűrészen gördül és így to­vább. A kapaszkodóelemeknek az adott eset­ben kitolt helyzetben való rögzítése cél­jából elreteszelőszerkezetet alkalmazunk, amely a feltüntetett foganatosítási alak­nál mindegyik (b), illetve (bl) gyűrű számára a rúgó hatása alatt álló (m), illetve (ml) kilincsből és az (n), illetve (nl) rögzítőtestből áll, ahol is az (m), illetve (ml) kilincs a kerékágyon, az (n) illetve (nl) rögzítőtest pedig a rögzí­tendő (b) illetve (bl) gyűrűn van elren­dezve ós a két rögzítő szerkezet egymás­holz képest 180°-kal van eltolva. A rög­zítő test kivágásai az egyes kapaszkodó állásoknak felelnek meg. Ha a (b) illetve (bl) gyűrűt a (B) nyil irányában a rög­zítő kilincshez viszonyítva elállítjuk, akkor a kilincs az (o) rúgós csappantyú hatálsa alatt a rögzítő testbe hatol ós a gyűrűt a kapaszkodó elemek megterhelt állapotának tartamára rögzíti. Ha a kapaszkodó elemek behuzandók, akkor az elreteslzielést oldanunk kell. Az elrendezés akként van foganatosítva, hogy az el reteszelés oldása csakis a ka­paszkodó elemeknek tehermentesített állapotában eszközölhető vagyis az el­retszelés már be van szüntetve, még mi­előtt az első lapát, illetve kapaszkodó elem a talajt elérte volna. Ekkor a ka-

Next

/
Thumbnails
Contents