79327. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a földben rejlő hőnek felhasználására mechanikai munka végzésére

Megjelent 4. évi október lió 4-én. MAGYAR KIRÁLYI ISBf SZAR AD ALMI RIRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79327. szám. Vá/l. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a földben rejlő hőnek felhasználására mechanikai munka végzésére. SCHIMANEK EMIL MŰEGYETEMI TANÁR ÉS BECSEY ANTAL GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 májas hó 20-ika. A földben rejlő hőnek mechanikai munka végzésére való felhasználását már többször kísérelték meg anélkül, hogy gyakorlati eredményeket tudtak volna elérni, mert ezen kisérleteknél az erőgépek hajtó közege gyanánt mindig oly fluidumokat alkalmaztak, melyeknek termelése, illetve a mechanikai munka végzésére alkalmas állapotba való hozatala a föld hőjének az itt tekintetbe jövő fúrási mélységeknél uralkodó hőfokainál (60—100° C) nem volt gazdaságos. A jelen találmány alapját már most az az ismert tény képezi, hogy az úgynevezett hideggőzök , (ammóniák, kénessav, szénsav stb.) már az említett hőfokoknál aránylag nagy nyomással és kis fajlagos térfogattal birnak, minek következtében az ezen gőzökkel hajtott gépek méretei, azonos munkaképességénél, jelentékenyen kisebbek, mint az egyéb hajtó közegekkel működtetett gépekéi, az előállítási és beruházási költségek csökkennek, a gépek üres járási munkaszükséglete csekély és az energiaátalakítás folyamata nagyon gazdaságos. A jelen találmány szerint tehát a hideggőz-gépek hajtására szolgáló hideggőzöket a földben rejlő hő segélyével fejlesztjük, még pedig vagy közvetlenül, amikor is a föld hőjét, a hideggőz-folyadékot a földbe vezető csövön keresztül engedjük behatni a hideggőz-folyadékra, vagy közvetve, amikor a föld hőjét külön hőközlő folyadék (víz) közvetítésével viszszük át a hideggőz-folyadékra., mely esetben vagy hideg hőközlő folyadékot használunk, melyet hőfelvétel céljából a föld mélyébe viszünk, vagy a föld mélyéből már melegen feltörő vizeket használjuk hőközlő folyadék gyanánt. Az előadottakból világos, hogy az eljárásnak egyes műveletei aszerint alakulnak ki, amint az eljárásnak közvetlen vagy közvetett módját alklamazzuk. Ugyanezen szempont szerint fog módosulni az a berendezés, illetve ezen berendezés alkatrészeinek természete, száma és elrendezése is, mely a találmányt képező eljárás foganatosítására szolgál. A mellékelt rajzban ez a berendezés példaképpen két foganatosítási alakjában van vázlatosan feltüntetve. Az 1. ábra oly berendezésnek hosszmet-