79324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dugattyús gőzgépekben a gőz vakuummunkájának kihasználására

— 6 -határok közt maradnak. A három alacsony­nyomású hengert, valamint a három ma­gasabb fokozatot célszerűen körülbelül 120—120° forgattyúszöggel elállítva dol­goztatjuk, úgy hogy a rudazattömegek egy­szerű, önmagában véve ismert módon ki­egyenlíthetők. Ekkor az az előny származik, hogy a dugattyús gőzgép forgató nyoma­téka egyenletes lesz, bár a teljesítmények a hat forgattyún nem egyenlő nagyok. Mind­egyik, az alacsonynyomású munkának csak x/g részét szolgáltató alacsonynyomású hen­ger a gép közepétől számítva, a három ma­gasabb fokozat egyikével azonos, vagy meg­közelítőleg azonos forgattyúhelyzettel hat a tengelyre. Azonkívül ezáltal igen ked­vezően alakulnak a viszonyok az alacsony­nyomású gőztúlhevítő számára. Egy vagy két alacsonynyomású henger alkalmazásával szemben ugyanis ez a túlhevítő kisebb kereszt­metszetű lehet. Továbbá benne a gőzáramlás is a forgattyúhelyzet folytán egyenletes úgy, hogy a melegátadódás jó és a fűtő­felület kihasználása előnyös. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráján ezen a jelen új munkamód szerint dolgozó négy­fokozatú, hat forgattyúval és hat munka­hengerrel ellátott dugattyús gőzgépnek egy foganatosítási példája van vázlatosan be­mutatva. Itt (A) jelöli a magasnyomású hengert (B) az első, (C) a második közepesnyomású és (Dx , Da , Ds ) a három egyenlő nagy ala­csonynyomású hengert. A megfelelő (a, b, c), illetve (ds , d3 , d1 ) forgattyúk egymáshoz képest 120—120°-kal kerületirányban el­toltan vannak fölékelve a tengelyre és hely­zetük a gép közepétől számítva, páronkint azonos. A kazánból az (e) vezetéken át jövő friss gőz az (A) magasnyomású hengerbe áramlik be és munkáját ebben leadva, az (fj vezetéken át a füstgázokkal fűtött közbe­eső gőztúlhevítőbe jut, ahol újból túlhevít­tetik és a (g) vezetéken át bejut a gép (B) első középnyomású hengerébe. Miután itt is működést fejtett ki a gőz, a (h) vezetéken át elhagyja ezt a hengert és az (E1 ) közbe­eső gőztúlhevítőbe áramlik be, és pedig alul lép be ebbe és fölül, az (i) vezetéken át hagyja ezt el, hogy azután a (C) második középnyomású hengerbe jusson. Innen a munkát végzett gőz a (K) vezetéken át az (Ea ) második közbeeső gőztúlhevítöbe kerül, itt újból és utoljára túlhevül és azután az (1) vezetéken át az (1\ l2 , ls , l4 ) vezetékekbe oszlik el, melyek azt a három (Dl , D2 , D3 ) alacsonynyomású hengerbe vezetik. Végül a kihasznált gőz az (m1 , m3 , ms ) és az ezek­hez csatlakozó (m) vezetékeken át a kon­denzátorba távozik. A 3. ábra az (E*, E3 ) közbeeső túlhevítők egy foganatosítási példájának vázlatos hossz­metszete. Ez a túlhevítő egy levehető (n) födélből, két (o) és (p) fenéklapból és a végeikkel ezekbe erősített (F) csőkígyókból áll. A túlhevítendő munkagőz a (q) csőtol­daton át lent jut be a készülékbe és túl­hevített állapotban fönt, az (r) csőtoldaton át hagyja azt el. A fűtőközeg, mely magas­nyomású friss gőz, vagy valamely forró folyadék lehet az (s) csőtoldaton át beára­molva, az (F) csőkígyók fölső végeibe oszlik szét és kondenzátum alakjában, vagy Je­hűtött folyadékként a (t) csőtoldaton át hagyja el a készüléket. A fűtőközeg tehát a túlhevítendő munkagőzzel ellenáramlásban mozog a készülékben. Szabadalmi igények: 1. Eljárás dugattyús gőzgépekben a gőz vákuum-munkájának kihasználására az­által jellemezve, hogy az alacsony­nyomású gőzt 0.3 ahs. atm. vagy ennél alacsonyabb nyomásra expandáltatjuk és olyan nagy mértékben túlhevítjük, hogy a dugattyú a hengerfödél és a hengerköpeny hőfoka a belépő gőz telí­tési hőfokát érje el. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foga­natosítására szolgáló többszörös expan­zió jú dugattyús gőzgép azáltal jellemezve, hogy többszörös közbeeső gőztúlhevítés­nél minden megelőző gőztúlhevítőben a hőfok oly magasra van választva, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents