79240. lajstromszámú szabadalom • Csillámló fényű cső fénylő jelek vagy rajzok előállíátására

mert reklámf elírások, melyek egyes, egy­más mellett fekvő izzólámpákból vannak összetéve. Ellenkező áramirány esetén az ellenzőnek lakkal nem borított helyei, tehát a betűk vonalai egyenlő világosan fény­lenek. A lyukakban a fényerősség na­gyobb, még pedig annál nagyobb mérték­ben, mennél vastagabb a (b) ellenző. Ha a furatok (lyukak) aránylag kicsiny át­mérőjűek, középpontjaik az áramvonalak metszése folytán még világosabban fény­lenek. Váltakozó árammal való táplálás esetén a két fényhatás kiegészíti egymást és az egész fényhatás világító betűket eredményez, melyeknél a vonalak közepén még különösen világosan fénylő pontok mutatkoznak. A 2. ábra szerinti kivitelnél a (b) ellenző szintén lakkal van bevonva, mimellett azonban a „Reklámé" szó betűi lakkbevo­nattól mentesek. A betűk vonalainak közepén hasátékok vannak becsákózva, melyeknek szélessége kisebb a betűk voná­sainak szélességénél. Az ellenző előállítása emellett egyszerűbb, azoban kénytelenek vagyunk oly irásfajtát alkalmazni, mely­nél önmagukban zárt vonalak nem fordul­nak elő. Az (E) és (A) betűket pld. nem ábrázolhatnék blokkirásban, mint az 1. ábra szerint. Ha a hátsó (a) elektródát kathóda gyanánt kapcsoljuk, akkor a hasítékalakú áttörések fényleni kezdenek és teljesen egyenleteslen irás benyomását keltik. Ellenkező áramirány mellett a hasítékok közepén rendkívül világos vo­nalak jelennek meg, míg a lakkal nem borított szegélyek gyengébben fénylenek. Váltakozó árammal való táplálás esetén a két hatás újból kiegészíti egymást. Mint a 3. ábra mutatja, az (a) elektróda és a (b) ellenző közötti távolság oly csekély, hogy az utóbbinak második elek­tróda gyanánt való alkalmazása esetén a két elektróda közötti téren, a szelephatás folytán, áram nem mehet át. Hogy az áramát járást biztosan meggátoljuk, a (b) ellenző hátsó oldalát szintén bevonhatjuk lakkal. Ha reklámvilágításnál el akarjuk érni, hogy egyes helyek vagy betűk sötétek maradjanak, hogy a betűk egymás után világítsanak és elaludjanak és így tovább, akkor a két elektróda között az egyiket apró rész-elektródákká osztjuk meg és a részelektródákat külön árambevezetések­kel látjuk el. Ez utóbbiakat azután vagy kézzel, vagy önműködően bekapcsol­hatjuk. Ilyfajta csillámló fényű lámpák tölté­sére célszerűen nemes gázt használunk, amikor is aránylag alacsony üzemi feszült­ség adódik ki. Neonnal való töltés esetén a csillámló fényű, lámpák pld. a szokásos, 100 volton felüli hálózati feszültségre kap­csolhatók. Más gázok alkalmazása esetén nagyobb üzemi feszültség szükséges, me­lyet esetleg a hálózati feszültség transfor­málásával érhetünk el. Miután a csillámló fény szine a gáztöltés szerint különböző, sajátos fényhatásokat különböző gázzal töltött, több csillámló fényű lámpának egymás mellett való elrendezésével érhe­tünk el. " Szabadalmi igények: 1. Csillámló fényű cső világító jelek, rajzok vagy effélék létesítésére, jelle­mezve azáltal, hogy kathód gyanánt vezető anyagból való, sík, vagy ívelt lemezét, korongot vagy (effélét haszná­lunk, mely a nem fénylő helyeken a negatív csillámló fény keletkezését meg­akadályozó réteggel van borítva, 2. Az 1. alatti igényben védett csillámló fényű cső foganatosítási alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a negatív csillámló fény keletkezését megakadályozó réteg lakkbevontbói vagy efféléből, vagy pe­dig szigetelő anyagból készült, sablon­szerű ellenzőből áll. 3. Az 1. alatti igényben védett csillámló fényű cső foganatosítási alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a negatív csillámló fény keletkezését meggátló réteg vezető anyagból készült, sablonszerű ellenzőből áll, mely a kathódától elszigetelten és attól oly csekély távolságban van el-

Next

/
Thumbnails
Contents